A német kutatóintézet három szempont szerint rangsorolta a tartományokat: az évi egy főre jutó hazai összterméket (GDP) és a gazdasági növekedést magában foglaló jövedelmi szempont szerint, a foglalkoztatottsági helyzet szerint, valamint a szegénység és a bűnözés elleni küzdelem eredményessége alapján megállapított biztonsági mutató szerint.

A tanulmányból kiderült az is, hogy az önálló tartománynak számító Berlin mind a három szempont alapján a "piros mezőben", a legrosszabbul teljesítők között szerepel.

A gazdaságilag legjobban teljesítő Hamburg átlagosan évi 47 800 eurós egy főre jutó GDP-t könyvelhetett el 2004 és 2006 között, a növekedés évi 1,8 százalékot tett ki. A fővárosban évi 23 300 euró volt ugyanebben az időszakban az egy főre jutó GDP átlagosan, a gazdasági növekedés pedig 0,3 százalékos.

Bajorország, Baden-Württemberg, Saar-vidék

A felmérést 2001 óta minden évben elvégzik, és eddig minden alkalommal Hamburg végzett az élen a gazdasági erőt tekintve. Ezen a téren a Hanza-város fejhosszal vezet a második és a harmadik helyezett Bajorország és Baden-Württemberg előtt.

A legbiztonságosabbnak ugyanakkor ez a két déli tartomány számít német összehasonlításban, a kettő közül is Bajorország. A biztonsági tényező szempontjából Hamburg két másik város méretű tartománnyal, Brémával és Berlinnel együtt a "piros mezőben" helyezkedik el.

Meglepően jó teljesítményt mutat a tanulmány szerint a Saar-vidék: ebben a Ruhr-vidéki tartományban a legnagyobb, évente átlagosan 2,5 százalékos a gazdasági növekedés, és minden téren a középmezőnyben szerepel. Az egykor problémás tartomány a nyomasztó adósságteher ellenére megmutatta, hogyan lehet nekifogni a struktúraváltásnak okos innovációs politikával és a világgazdasági konjunktúra biztosította hátszél kihasználásával, állapítja meg a tanulmány.