Érdemes volt számolni is, több mint tíz összefüggésben hivatkoztak a Figyelő és a Political Capital politikai és gazdasági országjelentésének - kockázatelemzésének - készítői arra, hogy a kapott eséllyel nem tudtunk élni. És valóban, 2004 valóban az elszalasztott lehetőségek éve volt, hiszen - Martin József Péter Figyelő-főszerkesztő szerint is - az európai uniós tagság kínálta esélyeket éppen úgy nem használtuk ki, mint azt, hogy a nemzetközi piacon az alacsony kamatok voltak a jellemzők, illetve az, hogy ilyen körülmények között lett volna módunk roppant sok likvid pénz felvételére.
Az üzleti hetilap a magyar gazdaságot általánosan jellemző kockázatok összefoglaló, szintetikus mutatót - 0-100 pont közötti indexet - használ már évek óta, a 2004-es IV. negyedévi kockázatok alapján 50,8 pontot számítottak ki, s azzal kommentálták, hogy a mérték lényegében megegyezik a 2003. IV. negyedévi 50,3-as értékkel. Az éves átlagos adatokat nézve sem mutatkozik lényeges különbség az elmúlt két év indexe között: a 2003-as 49,1-es mutató tavaly 49,7-re módosult. Számításukkal arra az eredményre jutottunk tehát, hogy a magyar gazdaságot továbbra is közepes kockázat jellemzi. Ugyanakkor ez a közepes nem ok az elégedettségre - éppen az elszalasztott lehetőségek igen nagy "választéka" miatt. Részletezve mindezt a tanulmányt bemutató április 13-i tájékoztatón kifejtették, változatlanul számottevő kockázati tényezőnek minősült, hogy - idézzük Dunorelly Péter, Bartha Attila, Török Zoltán és Krekó Péter elemzését - Magyarország egyensúlyi kockázata 2003 végén vészesen közel állt a "nagyon magas" kockázati értékhez, alapot szolgáltatva bizonyos pánikszerű reakciókhoz, vészforgatókönyvekhez.
A válságot 2004 folyamán ugyan sikerült elkerülni, az egyensúlyi kockázat csökkent, ám a feszültségek a bénító ikerdeficit miatt így is csak nehezen oldódnak. Ezt egészíti ki, hogy egy esztendővel korábban a konjunktúra viszonylag "biztos pontnak" számított: e tényező jelezte a legkevésbé a veszélyeket. Ez a tavalyi év nagy részében így is maradt, sőt 2004 első negyedévében, elsősorban a német gazdaság javulásának és a magyar gazdaságra gyakorolt húzóhatásának köszönhetően a konjunkturális részindex elérte csúcspontját, ám az esztendő végére megtört a 2001 közepétől tartó kedvező trend. A feldolgozóipar veszített lendületéből és nem tudta kihasználni az akkor még mindig viszonylag kedvező külső környezet adta lehetőségeket. A konjunktúra lanyhulásával párhuzamosan megnőttek a munkapiaci kockázatok is. Mindez romló bér-versenyképességben, növekvő munkanélküliségben és stagnáló aktivitásban csapódik le. A költségvetési szférában nyögvenyelősen zajló racionalizálás önmagában kevésnek látszik a negatív trendek megfordításához. A pénzügyi kockázati index értéke tavaly kismértékben javult, nagyrészt a nemzetközi pénzügyi, tőkepiaci folyamatoknak köszönhetően. A világban az alacsony kamatok miatt felhalmozódott likvid pénz a feltörekvő országok tőkepiacaira áramlott. Így válhatott az egyébként ingatag egyensúlyi helyzetben lévő Magyarország is jó befektetési tereppé.
A múlt évre várt pozitív fordulat elmaradt tehát. Pedig a magas globális "kockázatéhség" a pénzügyi piacok figyelmét Magyarország felé fordította, a nemzetközi kereskedelem régen látott ütemben bővült, az EU-csatlakozás pedig mondhatni automatikusan mérsékelhette volna Magyarország kockázatát. Úgy tűnik azonban, hogy a kapott eséllyel az ország egyelőre nem tudott élni, s az ország pillanatnyilag igen messze van attól, hogy felkapaszkodjon az "alacsony" kockázati értékű zónába. A Figyelő és a Political Capital úgy véli, hogy az idén a konjunkturális kockázatok tovább nőnek, ugyanakkor a világpiacon meglévő likvid pénzmennyiség csökkenése a pénzügyi alindex további javulását is megnehezíti. A munkapiacon a korábban elmaradt reformok miatt már a stagnálás is jó eredmény lenne. A kulcs tehát az egyensúlyi pozíciók rendbetétele - ezt azonban a választások közelsége a magyarországi tapasztalatok szerint felettébb kétségessé teszi.
A választások előtti év a politikai kockázatok indexét szemlélve is tetten érhető. A tanulmányban a többi között az áll, hogy hazánkban továbbra is alacsony a politikai kockázat, bár három pontnyi romlás a megelőző évihez képest tapasztalható. Az értékelés szerint a negatív irányú elmozdulást elsősorban a "menet közben" lezajlott kormányváltás, valamint a jogbiztonság területén tapasztalható hiányosságok okozták. További kockázat-növelő tényezőként értékelték a szakértők, hogy valamelyest növekedett az idegenellenesség mértéke, és hogy az elmaradt reformok több területen is az eleve meglévő problémák felerősödéséhez vezettek. A 2005-ös évben nem várható a politikai kockázat jelentős mértékű csökkenése. Az országgyűlési választások előtt mélyreható reformok elindítására kicsi az esély, amit a politikai ellentétek várható élesedése is alátámaszt.
