A nyugellátás negyedik pilléréről Pichler Ferenc pénzügyminisztériumi kabinetfőnöknek a december eleji rövid, hárommondatnyi nyilatkozata a Piac és Profitnak: a Pénzügyminisztérium előterjesztése már a kormány előtt van. Az országgyűlés mielőbb napirendre tűzi a törvénytervezetet. Legkésőbb márciusra hatályos jogszabály lesz a nyugdíj-előtakarékossági számláról szóló törvény. De a januári életbe léptetésnek is jó esélyét látta a kabinetfőnök. És igaza lett. Közvetlenül karácsony előtt a parlament elfogadta a jogszabályt.

Vegyes fogadtatás

A Magyar Biztosítók Szövetsége főtitkárának nincs túl jó véleménye az új befektetési termék előkészítettségéről, bár november közepén már tudni lehetett, hogy milyen formában kerül a kormány elé a jogszabály. Dr. Trunkó Barnabás utalt is rá, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számla bevezetését felvállalva a mostani miniszterelnök a tőzsde meglátogatásakor úgy rukkolt elő, mint elődei, amikor megígérték az idősebb korosztály ingyenes repülőjegyét vagy az ingyenes gyermekbiztosítási kötvényt, illetve a Wesselényi árvízvédelmi alapot.

A pénzügyi szolgáltatói piacot először fel is kavarta a nyugdíj-előtakarékossági számla gondolata. Míg a Magyar Bankszövetség úgy-ahogy támogatta a Budapesti Értéktőzsde és a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) ötletét, addig a bankszövetség elnöke sokkal óvatosabb volt, mondván, a nagy energiák árán kiépített nyugdíjpénztári rendszert veszélyezteti a hasonló megtakarítási, befektetési forma. A biztosítási szakma viszont nem mondhatta, hogy nem támogatja az öngondoskodáson alapuló, az időskori nyugellátást valamilyen módon kiegészítő intézmény létrejöttét. Ezért annak működtetésében is aktív szerepre készült a biztosítótársaságok egy része.

A tőkepiaci szakmai szervezetek tehát együtt dolgozták ki és nyújtották be koncepciójukat a pénzügyi kormányzatnak, ám útközben az egyik pénzügyi szolgáltató eltűnt a dokumentumokból: a biztosítótársaságok ugyanis nem végezhetnek számlavezetést. Dacára annak, hogy a szakismeretük mellett alkalmasabb terjesztő apparátussal is rendelkeznek, mint a hagyományos befektetési csatornák.

Speciális megtakarítási számla

A jogszabály, amely ez év január elsején lépett életbe, nem egyszerűen egy számlatípusról szól, hanem számlák rendszerét jelenti, s a nyugdíjrendszer reformja egyik elemének tekinthető, s ez az öngondoskodási forma bővítheti a megtakarítók választási lehetőségét, egyben segítheti a tőkepiac fejlődését.

Végül is olyan speciális megtakarítási számla született meg, amely az értékpapír-letéti számlát és az ügyfélszámlát egyesíti, s - ami talán a leginkább megkülönbözteti a hasonló funkciójú nyugdíjpénztáraktól - a tulajdonos egyéni befektetéseinek aktuális egyenlegét tartalmazza.

Teljes cikk a Piac és Profit januári számában.