Magyarországon 10-ből 7 háztartásban a nők kezelik a családi kasszát; ez az arány az életkor előre haladtával egyre nő. A fő családkeresőnek a régióban - a cseheket leszámítva - a férfiakat tartják, a spórolás terén viszont a nők kreatívabbak, különösen a magyarok és a románok járnak élen ebben: a magyar nők 58%-a, a román nők 70%-a rendelkezik határozott elképzeléssel arról, hogyan tudná visszafogni kiadásait. Egyébként a régióban mi vagyunk azok, akik a legkésőbb, 18 évesen kapják kézhez életük első keresetét. A csehek és a lettek többsége ezzel szemben már 15 évesen megkeresi első önálló fizetését.
A magyarok között messze a legmagasabb azok aránya a régióban, akik kifejezetten fontos szempontnak tartják a párválasztás során az anyagi jólétet. Különösen a fiatalokra igaz ez: a 18-29 éves korosztály 67%-a mérlegel a másik anyagi helyzete alapján - a cseheknél ez az arány mindössze 10%-os -, míg az 50-65 éveseknél már "csak" 44% nyilatkozott úgy, hogy lényegesnek tartja választottja anyagi körülményeit. További érdekesség, hogy a régióban a többség (Magyarországon a férfiak 68%-a, a nők 76%-a) úgy gondolja, elsősorban a férfiak kötelessége fizetni (vagy legalábbis a költségek nagyobbik részét állni) egy randevún.
Sok embernek, sok ajándék
A kutatás szerint a magyarok szívesen vásárolnak ruhát vagy kozmetikumot karácsonyra. Ezzel nem vagyunk egyedül: a régió lakosai is ezekkel lepik meg szeretteiket. A gyerekek ajándéka rendszerint játék, barátainknak könyvet vagy cd-t veszünk. A hazai apósok rendszerint valamilyen ital- vagy ételféleségnek örülhetnek.
A felmérés eredményeként kiderül az is, hogy nagylelkűek vagyunk: a magyarok és a lettek ajándékozzák meg a legtöbb hozzátartozójukat, barátjukat - átlagosan nyolc személyt - az év végi ünnepekkor. Ide tartozó adat, hogy a románok négy hozzátartozójukat, barátjukat ajándékozzák meg karácsonykor.
Szeretteink ajándékainak beszerzésével valamivel több mint 11 órát töltünk, s ezeket szeretjük saját kezűleg becsomagolni. A karácsonyi ajándékokra a tavalyinál kicsivel többet, 204 eurót költünk összesen, ezzel a második helyen állunk a felmérésben részt vevő országok közötti rangsorban. Ezen a téren a csehek az elsők, átlagosan 327 eurót fizetnek, míg a legkevesebbet, 109 eurót a lettek fordítják ajándékokra.
A reklámok vonzásában
A vásárlás időpontját illetően viszonylag előrelátó nemzetnek számítunk: a legtöbben nálunk készülnek el időben, azaz már egy hónappal karácsony előtt (36%), a lengyelek a másodikak 17%-kal. A magyarok többsége (88%) már egy héttel az ünnep előtt szinte valamennyi ajándékát beszerezte, s csak kevesen kezdik el az utolsó pillanatban a vásárlást.
A magyarok és a lengyelek impulzív vásárlók: az üzletben található kínálat, és a médiában látott reklámok befolyásolják vásárlási döntéseiket. A románok előre készített listával indulnak bevásárló körútra, az oroszoknál pedig elsősorban a rendelkezésükre álló pénz befolyásolja a döntést. A felmérés egyik érdekes megállapítása ugyanakkor, hogy a csehek és a lettek figyelembe veszik családtagjaik kívánságait illetve azokról szerzett ismereteiket, míg a magyaroknál ennek aránya különösen alacsony (37 %).
A sarki kisközért a kedvenc
Míg karácsonykor többet költünk, mint a legtöbb közép-kelet-európai ország polgárai, hétköznapokon jóval kevesebb pénzt hagyunk az üzletekben: havonta háztartásonként mindössze 184 eurót átlagosan, ami regionális összehasonlításban igen csekély összegnek számít (a listát vezető oroszok akár 236 eurót is elvásárolnak havonta). Pedig hétköznapokon sem jellemző, hogy nagyon összeszedetten bonyolítanánk a bevásárlásainkat: a legtöbben a "sarki kisközértbe" járnak, s a megkérdezett magyarok 33%-a nyilatkozott úgy, hogy naponta legalább egyszer vesz valamit.
Pénzügyeinket tekintve a legnagyobb aggodalom mind Magyarországon, mind regionális szinten a munkahely elvesztése. Különösen igaz ez a 40-49 éves korosztályra: a magyarok esetében 10-ből 4 ember ettől tart a leginkább, míg a fiatalok (18-29 évesek) inkább attól félnek, nem lesznek képesek saját lakást vagy házat vásárolni (27%).