A tavalyi évhez hasonlóan idén is a válaszadók közel 40%-a állította azt, hogy az elmúlt egy évben vásárolt hamis terméket. Közülük minden második megkérdezett (53,9%) ezt többször is megtette, ami a 2016-os adatokhoz viszonyítva (62,5%) 8,6 százalékpontos csökkenést jelent, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös felméréséből.
A kutatásból ugyanakkor az is kiderül, hogy a válaszadók csaknem fele (47%) nem vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, ami a tavalyi eredményekhez képest 5, 2015-ös eredményekhez képest pedig 9 százalékpontos javulást jelent.
Idén már jóval dominánsabb szerepet játszik az ár a fogyasztók végső döntésének meghozatalában: a válaszadók több mint kétharmada (68,6%) az alacsony ár miatt döntött a hamis termék megvásárlása mellett, ami több mint 15 százalékpontos emelkedés tavaly óta (52%).
A VOLT Fesztivál látogatóival készült felmérés kitért a hamisításból származó gazdasági károk megítélésére is: a válaszadók 60%-a szerint az olcsóbb hamisítványok az eredeti termékek gyártóit károsítják meg a legjobban, 28%-uk pedig úgy véli, hogy a hamisítványoknak a fogyasztókra nézve van a leginkább negatív hatása. A termékekkel közvetlen kapcsolatba nem kerülő szereplők kiesnek a megkérdezettek perifériájából, hiszen mindössze 12%-uk gondolta úgy, hogy a társadalom vagy az állam is kárt szenvedhet a hamisítványok megvásárlása által.
Ami a hamis termékhez való hozzáférés csatornáit illeti, a válaszadók közel kétharmada (62%) az internetet, 23%-uk a piacot vagy utcai árusokat, 17%-uk egyéb hazai üzleteket, 16%-uk pedig a külföldi boltokat jelölte meg a hamis árucikk beszerzési helyének.
A kutatás szerint a válaszadókat az esetleges szankciók helyett sokkal inkább a hamis termék minőségének megbízhatatlansága foglalkoztatja; a hamisítványt vásárlóknál ez az arány 66,4%, a nem vásárolóknál pedig 81,5%, ami 13,5 százalékpontos növekedést jelent a tavalyi adatokhoz képest (68%).