Kevésbé foglalkoztatja a magyar egyetemistákat a bor évjárata és származási helye, míg az adott márka ismertsége, az ital ára, a hangulat és az alkalom annál inkább befolyásolja borválasztásukat – derül ki a METU felméréséből, amelyben az egyetem több mint 250 hazai és külföldi hallgatóját kérdezte meg borfogyasztási szokásairól. A Magyarországon tanuló külföldiek számára is az ár és a hangulat a borválasztás döntő szempontja, a márka ismertsége és az alkalomnak megfelelő bor kiválasztása azonban számukra nem prioritás. A döntésnél a tesztek, értékelések vagy ajánlások sincsenek hatással a fiatalokra.

Kép:Pexels

A megkérdezett külföldi és magyar hallgatók hasonló mértékben árérzékenyek egy üveg bor megvásárlásakor. A hazai diákok 44 százaléka, míg a nemzetközi egyetemisták 42 százaléka 1000-2000 forint között vásárol saját fogyasztásra, de mindkét csoportban a válaszadók kevesebb, mint ötöde szerzi be 1000 forint alatt kedvenc italát. A magyar egyetemisták közel ötöde vásárol 2000-3000 forintért bort, minden tízedik megkérdezett pedig 3000-4000 forintot is hajlandó kifizetni a magasabb minőségért. A válaszadó külföldiek 14 százaléka általában 4000 forint feletti összeget szán erre.

A magyar borkultúra, valamint a mértékletes borfogyasztás támogatása érdekében indította el a METU középszintű bor- és párlatismeret kurzusát. „A magyar kultúrában meghatározó szerepe van a bornak, ami az üzleti élet gyakori kiegészítője is. A METU-n most elindított képzés célja a változó igényeknek és az új fogyasztási szokásoknak megfelelő italismeret átadása, kóstolási módszerek bemutatása az érdeklődő hallgatók számára” – mondta Herczeg Ágnes nemzetközi borakadémikus, a METU borturisztikai szaktanácsadó szakirányú továbbképzésének szakvezetője. A kurzus mélyrehatóan, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően foglalkozik a legfontosabb szőlőfajtákkal és legfőbb termőhelyeikkel. A hallgatók megismerhetik a tanfolyamon bemutatott fajtákból készülő borstílusokat, az eredetvédelmi rendszereket és a borcímkéken található legfontosabb kifejezéseket, de sorra kerülnek az órákon a legfontosabb párlatok és likőrök is.

A képzés elindítása apropóján a METU egy asztalhoz ültette a szakma néhány jelentős szereplőjét, hogy megvitassák, milyen kihívásokkal szembesül a magyar borászok és fogyasztók következő generációja. A résztvevők hangsúlyozták, hogy mindkét oldalon a folyamatos edukáció kiemelt jelentőségű a hazai borkultúra fejlődésében, ami az elmúlt tíz évben nagy ugrást tett előre. Laposa Zsófia szerint a gasztronómia és a turizmus kéz a kézben jár a borászattal, így a rendszerváltás után fellendült borkultúra nagyban segítette a hazai gasztrokultúra fejlődését is. Krasznai Zsófia, a Nemzetközi Borakadémikusok Magyarországi Egyesületének alelnöke a kurzus eddigi tapasztalatai alapján elmondta, hogy a képzésben résztvevő diákok objektíven, minőségében tudják értékelni a borokat. Herczeg Ágnes kiemelte, hogy a jövő fogyasztói trendjeit a ma hallgatói alakítják, éppen ezért nagyon fontos, hogy nemzetközi szintű képzést kapjanak. A borakadémikus véleménye szerint, ez a magyar bor marketingje szempontjából is kiemelt jelentőségű. Dr. Vass László, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora úgy vélte, hogy a borászati és gasztronómia trendek alapján kialakított ismeretanyag integrálása az egyetemi képzésbe tovább erősíti az intézmény egyediségét a hazai felsőoktatási palettán.

A kerekasztalt követően az egyetem kihirdette a METU borversenyének győztesét, amit hazai női borászok több mint harminc magyar borkülönlegességéből választott ki a Nemzetközi Borakadémikusok Magyarországi Egyesületének szakértő zsűrije. A lista első helyén a Laposa4hegy, 2016-os Olaszrizlingje végzett, amelyet a Budapesti Metropolitan Egyetem protokollborává választottak. A második helyezést Laposa Apukám Világa 2015-ös Olaszrizlingje kapta, a harmadik helyet pedig Luka Enikő Luka Zweigelt 2015-ös évjáratú bora szerezte meg.