Az MLE elnöksége az elmúlt hónapokban behatóan tanulmányozta a készülő médiatörvény tervezetét és számos alkalommal kifejezésre juttatta szakmai aggályait. A napokban megrekedtek a tárgyalások, mivel a kormányzati oldal egy-két technikai javaslattól eltekintve semmilyen fogékonyságot nem mutatott a lapkiadók -a legjobb nemzetközi gyakorlaton alapuló- szakmai észrevételeinek beépítésére. Az MLE megítélése szerint a törvényjavaslat több ponton alkotmányellenesnek bizonyulhat, és sérti a vélemény-nyilvánítás és a sajtó szabadságát érintő egyetemes elveket, és nem alapul semmilyen hatástanulmányon.
Az MLE elnöksége aggályosnak tartja az új tervezetben annak a médiaalkotmányban már fellelhető elvnek a megerősítését, miszerint az egyes szerkesztőségi tartalmak törvényességét meglehetősen tág jogértelmezési keretek alapján lehet majd megítélni és, hogy az ilyen döntések mentén horribilis felsővezetői és kiadói bírságokat lehet kiszabni, sőt, akár törölhetőek is az egyes médiaszolgáltatók. A jogalkotói akarat így az újságírói források európai jogrendnek megfelelő védelmét megszüntetheti.
Az MLE rendkívül aggályosnak tartja, hogy:
1, A tervezetben elfogadni kívánt, a szerkesztőségi tartalmak megítélésére vonatkozó jogértelmezési döntések a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósághoz kerülnek, mely ellentétben áll azzal a törvényes gyakorlattal, mely szerint jogértelmezést, jogi iránymutatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága bocsát ki. A Médiatanács pedig akár fel is függeszthet vagy törölhet egyes média szolgáltatásokat, amennyiben azok a hatóság értelmezése alapján ismételten megszegik a rendelet előírásait. Mindez felveti az objektív, pártatlan döntéshozatal elveinek csorbulását.
2, A Médiatanács / Hatóság által vizsgálat tárgyává tett megjelenések tekintetében a lapkiadók akár 25 millió Ft-os, a felsővezetők pedig 2 millió Ft-os bírságra is számíthatnak, amelyek a jelenlegi makrogazdasági viszonyok között ellehetetleníthetnek kiadókat és elriaszthatják az újságírókat, szerkesztőket a tényfeltáró újságírástól.
3, A tervezet elfogadásával az információs források eddigi védelme megszűnne, sőt, ez nemcsak az újságírókra terjedne ki, hanem az egyes ügyekben érintettekre is. Eddig csak a bíróság, a Büntetőtörvénykönyvben meghatározott törvényi tényállás fennállása esetén, a büntetőeljárásjog szabályainak alkalmazásával kötelezhette az újságírót forrása kilétének felfedésére, ezentúl a Médiatanács, mint Hatóság is megteheti ezt, ami ismételten kérdésessé teszi a pártatlanság elvének érvényesülését.
„A jogalkotók az európaitól eltérő pályát választanak a nyomtatott és elektronikus sajtó túlszabályozásával, hiszen a nemzetközi trend épp a fordítottját mutatja annak, ami hazánkban történik", véli a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöksége.
Az MLE elnöksége szerint a hírforrások beszűkülhetnek, hiszen kevesebb újságíróval és több „konzerv anyaggal" olcsóbban lehet majd lapot, sajtóterméket előállítani. Ugyanakkor az újságírás színvonala is csökkenhet majd, kevesebb lesz az egyedi színfolt, a valódi tényfeltárás. A hirdetési bevételek csökkenése a még mindig fennálló gazdasági válság miatt továbbra is arra kényszeríti a kiadókat, hogy a bevétel kiesést további költségcsökkentéssel (újságírók elbocsátása) és az árak emelésével ellensúlyozza. Az olvasók azonban nagy valószínűséggel nem lesznek hajlandóak és képesek kifizetni a növekvő árakat, ami egy lefelé tartó spirált eredményez, amelyet csökkenő reklámbevételek, csökkenő tartalmi színvonal, növekvő árak és folyamatosan csökkenő olvasói érdeklődés jellemez majd.
Az MLE szerint jelenleg a megoldást egyedül a nyomtatott sajtó leválasztása a jelenlegi tervezetről és a terület önálló szabályozása jelenthetné. Az MLE kezdeményezi egy globális szolidaritási alap létrehozását is, amely az egyes országok, s így Magyarország hatóságainak esetleges önkényes lépései esetén kíván majd anyagi támogatást nyújtani az egyes kiadóknak, vezető újságíróknak.
Magyar Lapkiadók Egyesülete Elnöksége
