Ennek okát a londoni hetilap abban látja, hogy a térség szavazópolgárai inkább adják a voksukat ismert politikusokra, még ha nem kedvelik is őket, semmint ismeretlen arcokra. A rossz kormányzás, a gazdasági nehézségek, a silány közszolgáltatások és a korrupció miatt érzett düh jól érzékelhető.
Csehországban május végén lesznek parlamenti választások, a várható győztes Jiří Paroubek korábbi miniszterelnök szociáldemokrata pártja lesz. Egyedül aligha tud majd kormányt alakítani, ezért várhatóan a csökönyös kommunista párttal fog koalícióra lépni - jósolta a The Economist.
Szlovákiában alighanem ismételni fog Robert Fico balközép kormányfő, a kérdés csak az, mely pártok kerülnek be a júniusi választások után megalakuló új pozsonyi koalícióba.
Lengyelországban eredetileg októberben rendezték volna az államfőválasztást, ám ezt Lech Kaczynski elnök tragikus halála miatt előre fogják hozni. Az esélyes a kormányzó Polgári Platform jelöltje, Bronislaw Komorowski.
Fejletlen lenne a demokrácia?
Másfél évvel ezelőtt, a pénzügyi válság csúcspontján igen baljósnak tűnt a krízis politikai hozadéka. Magasabb munkanélküliség, adóemelések, alacsonyabb életszínvonal nyomán arra lehetett számítani, hogy a gazdaságit társadalmi és politikai válság fogja követni. Kívülállók nem győzték emlegetni, mennyire fejletlenek a demokrácia gyökerei Közép-Európa nagyobb részében, egyúttal óva intettek a térséget fenyegető erőszakos utcai tiltakozásoktól, nyíltan populista politikusoktól és terjedő politikai káosztól.
Nos, a valóság kijózanítóan unalmas lett. Ennek egyik okát az angol hetilap Lengyelország sikerében látja. A lengyelek hazája messze a legnagyobb a térség államai közül, ráadásul ez rendelkezik a legstabilabb politikai élettel, a legerősebb gazdasággal és a legaktívabb diplomáciával. A kormányfő, a Polgári Platformot vezető Donald Tusk tavaly 1,7 százalékos gazdasági növekedéssel dicsekedhetett, miközben a lakosság túlnyomó része elégedett volt a kormány teljesítményével. Tusk nemrég csillapította le a több évtizedes vitát Moszkvával a katyni világháborús vérengzés kapcsán, meginvitálva orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint egy közös megemlékezésre.
"Sehol sem zajlik igazán érdekes politikai vita"
A gazdasági válság hatása legerőteljesebben a munkanélküliség terén jelentkezett. Az EU tíz közép-európai országában a 2008 derekán (a fellendülés csúcsán) regisztrált 6,5 százalékról idén 9,5 százalékra növekedett az állástalanok aránya. Néhány dél-európai állam (például Spanyolország) mutatójához képest azonban ez aligha tűnik apokaliptikusnak. Közép-Európa nemzetgazdaságai tavaly átlagosan 3,6 százalékkal zsugorodtak; a Világbank előrejelzése szerint idén soványka 1,6 százalékos bővülésnek néznek elébe. Ez kellemetlen, ám távolról sem katasztrofális - a 2011-ben várható fellendülés pedig erőteljesebbnek ígérkezik, mint Nyugat-Európában.
Az idei választások után Közép-Európában aligha fog jelentősen változni a gazdaságpolitika. Igaz, Lengyelországban könnyebb lehet a reformok megvalósítása, ha az új államfő jobban együtt tud működni a miniszterelnökkel. A kommunizmus emlékeitől meggyötört és a kormánnyal szemben ma is bizalmatlan közép-európai választópolgárok (a nyugat-európaiakkal szemben) eleve bizalmatlanok az állami beavatkozással szemben. A középosztálybeli népesség leginkább azért kiábrándult, mert a politikai elit képtelen stabilitást, jólétet és helyes kormányzást szavatolni - vélekedik Ivan Krasztev politikai elemző. Az elégedetlenség azonban még nem talált magának szelepet. "Sehol sem zajlik igazán érdekes politikai vita" - tette hozzá.
A cigányok és Oroszország
A legjelentősebb változások periferiális kérdésekben várhatók. A társadalmi szolidaritás szakadozása nyomán ridegebbé válhat a hozzáállás a kisebbségekhez, például a romákhoz - mutat rá Krasztev. A roma kisebbséghez való viszonyulás Közép-Európa legsúlyosabb társadalmi problémája, amely rövid időn belül robbanással fenyegethet. Külpolitikai síkon is lehetnek változások, mégpedig esetleg negatív értelemben. Sokan aggódnak amiatt, hogy Orbán Viktor, Magyarország jövendő miniszterelnöke hajba kap hazája szomszédaival, például Szlovákiával, ahol a jelentős magyar kisebbséget egyre inkább elidegeníti Fico kormányfő etnocentrikus magatartása.
A legtöbb országban közeledés figyelhető meg Oroszországhoz. Harcias retorikája ellenére Orbán, úgy tűnik, jól megérti magát Putyinnal. A szlovák miniszterelnök különösen meghitt viszonyban van orosz kollégájával, s elmondható ez a jövendő cseh kormányfőről, Paroubekről is. A lengyel miniszterelnök pedig figyelemreméltó áttörést ért el a katyni évforduló alkalmából. Röviden: diplomácia és politika terén Közép-Európa egyre inkább hasonlít Nyugat-Európára. Bárcsak az életszínvonalról és az élet minőségéről is el lehetne ezt mondani...
