A soros német EU-elnökség programjának fő prioritása az európai energiapolitika újrafogalmazása és a klímapolitika. Ha az eddigi uniós energia- és közlekedéspolitika változatlan marad, számítások szerint 2030-ig a tagállamok gázkibocsátása 5 százalékkal nő, és fokozódik az importfüggőség is: a mai 50-ről akár 65 százalékra is nőhet az európai energiafogyasztásban az importtermékek aránya.
A globális felmelegedésről szóló adatok szintén riasztóak. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi csúcsbizottság (International Panel on Climatic Change - IPCC) legújabb felmérése szerint a káros gázkibocsátás mostanra 0,6 Celsius-fokkal emelte a hőmérsékletet, és ha minden marad a régiben, a 21. század végén már átlagosan 2-4,5 fokkal lehet magasabb a Föld hőmérséklete. Egyes vélemények szerint azonban a 6 fokot meghaladó hőmérséklet-emelkedést sem lehet kizárni. Az Európai Bizottság 2007. január 10-én új energiaügyi és éghajlat-változási integrált javaslatcsomagot terjesztett elő.
Bizottsági válaszA csomag három alappilléren nyugszik: mindenekelőtt ténylegesen működő belső energiapiacra, hatékony, a szénszegény energiaforrásokat preferáló energiamixre és megfelelő orientációjú kutatás-fejlesztésre van szüksége Európának annak érdekében, hogy hathatósan csökkenteni tudja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
Bár az EU belső energiapiacának liberalizálása megkezdődött, a folyamat nem zárult le, és ma sem az uniós állampolgárok, sem a gazdaságok nem tudják kellő mértékben kamatoztatni a piacnyitásból származó előnyöket. Annak ellenére, hogy 2006-ban huszonkét, határon átnyúló koncentráció történt - ez a háromszorosa az egy évvel korábbi felvásárlások és összeolvadások számának -, José Manuel Barroso elnök bizottsági beszédében hangsúlyozta: a gáz- és árampiac nem működik tökéletesen, el kell érni, hogy az Európai Unió infrastruktúrája legalább 10 százalékban összekapcsolódjon.
A bizottsági javaslat szerint a nagyobb akadályok feltérképezésére, valamint a folyamat irányítására koordinátorokat kell kinevezni. Szükség van az energia termelésének és elosztásának éles elkülönítésére és a szabályozás jelenleginél erősebb, független ellenőrzésére is.
Az egységes piac létrejötte nem csupán versenypolitikai szempontok miatt szükséges. Barroso és Andris Piebalgs energiaügyi biztos is hangsúlyozta, hogy a szektorban a valódi választás lehetősége előfeltétele a fenntarthatóságnak és a biztonságos ellátásnak.
Több mint kihívásAz energiaügyi biztos szerint Európa irányíthatja a világban bekövetkező új ipari forradalmat, ha az élére áll annak a folyamatnak, amely a szénszegény gazdaságú világhoz vezet. Ha az unió most képes a klímaváltozásból eredő kihívásokra gyors és hatékony válaszokat adni, a világ fejlődésének irányát is meghatározza.
Vagyis Piebalgs szerint a kihívások egyben új lehetőségeket is tartogatnak a kontinens számára. Ehhez stratégiai fontosságú egy új európai energiatechnológiai terv kidolgozása, valamint az, hogy az elkövetkező hét év során az unió éves szinten legalább 50 százalékkal növelje az energiakutatásra fordított kiadásait.
Az új energiaügyi és éghajlat-változási integrált javaslatcsomag szigorú célértékeket fogalmaz meg, hogy a megújuló energiaforrások elterjesztésével megállítható legyen a klímaváltozás: 2020-ig az unióban a teljes energiamix minimum 20 százalékát megújuló energiaforrásokból kell fedezni.
