Új kutatásba fogott a Szonda Ipsos és a Figyelő. A kutatócég ezentúl háromhavonta felmérést készít a lakosság körében 1500 fős reprezentatív mintán, amelyben arra keresi a választ, hogy milyennek ítélik meg a magyarok saját gazdasági helyzetüket és az ország állapotát. A válaszadók egyrészt saját pénztárcájuk jelenlegi állapotát, illetve anyagi helyzetük várható jövőbeni alakulását érzékelve mondanak véleményt, másrészt az ország gazdasági helyzetéről alkotott képüket is beleszövik az ítéletbe. Az index kiszámításánál a Szonda Ipsos figyelembe vette azt is, hogy a jelenlegi érzékelés mindig fontosabb, mint a jövő alakulásával kapcsolatos várakozások. Az általános gazdasági vélekedések mellett a lakosság "hogylét"-ét jól jellemzi a fogyasztás várható alakulása, ami ennek megfelelően szintén szerepet kap a mutatóban. Mindemellett a gazdasági hangulatnak van egy olyan aspektusa is, amely azzal függ össze, hogy a lakosság milyennek látja a társadalom szerkezetet - például általánosságban szegénynek, vagy gazdagnak érzékeljük-e honfitársainkat. Mindezeket alapján a Szonda-Figyelő "Hogylét" mutató figyelembe veszi azt is, miként változik a társadalom anyagi rétegzettségéről kialakított lakossági kép.
A számítás módja
Mivel az egyes tényezők különböző mértékben határozhatják meg a lakosság gazdasági közérzetét, eltérő súllyal szerepelnek a mutató előállításához használt képletben is. A Szonda Ipsos mindezek fényében legnagyobb súllyal a válaszadók által érzékelt jelenlegi anyagi helyzetet vette figyelembe, amit a súlyozásban a várt anyagi, illetve az aktuális országos gazdasági helyzet követ. Ennél is kisebb súllyal szerepel a várt gazdasági helyzet, illetve a mutatóban szerepel a várható lakossági fogyasztás és a társadalom anyagi helyzetéről alkotott kép is.
Alacsonyan áll a Hogylét-mutató
A Szonda-Figyelő "Hogylét" mutatójának márciusi értéke 37 pont, ami a 100-as skála alsó harmadában található, vagyis meglehetősen borúsan látjuk saját anyagi helyzetünket és az ország gazdasági állapotát. A válaszadóknak mindössze 16 százaléka látja úgy, hogy nincsenek megélhetési gondjai, s ha akarna, akár félre is tehetne. Ezzel szemben 68 százalékuk szűkösen megél, 8 százalékuk korábbi megtakarításait éli fel, míg 7 százalékuknak külső segítségre van szüksége a megélhetéshez. Az ország gazdasági helyzetét hasonlóan negatívan ítélik meg a megkérdezettek: 45 százalékuk szerint komoly válság van, 38 százalékuk mondja azt, hogy csak kisebb válsággal nézünk szembe, 11 százalékuk látja úgy, hogy egészségesen, de teljesítőképessége alatt fejlődik, míg alig 1 százalék szerint beszélhetünk dinamikus fejlődésről.
Borús jelen, borúsabb jövő
A felmérésben megkérdezettek pesszimista jövőképét jól jellemzi, hogy 58 százalékuk szerint a következő egy évben háztartásuk anyagi helyzete rosszabb lesz, s csupán 10 százalék tartja úgy, hogy javulni fognak a pénztárcájuk adta lehetőségek. Az ország gazdaságának állapota a válaszadók több mint fele, 51 százaléka szerint a következő 12 hónapban rosszabb lesz, s csupán 19 százalék bízik a javulásban. A lakosság borúlátását jól jellemzi, hogy a megkérdezettek 89 százaléka nem tervezi fél éven belül nagyobb értékű fogyasztási cikk vásárlását. A lakosság nem csak a saját helyzetét látja negatívan, hanem általánosnak érzi a rossz anyagi körülményeket: szerintük 100 családból 58 szegénynek minősül.