A GfK Hungária Egészséggazdasági Monitorának 2012. évi felmérése szerint a magyar lakosság növelte az elmúlt egy évben egészségmegőrzésre fordított kiadásait. A vizsgálat megállapítja, hogy bár a lakosság nagy része tisztában van az egészségét veszélyeztető fő tényezőkkel, életmódján a gyakorlatban kevéssé változtat. Alternatív gyógyászati megoldást ötből négyen, prevenciós céllal pedig 15 százalék vett igénybe.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A lakosság egyharmadát jelentő magasabb jövedelmű fogyasztói csoportokban elsősorban a megelőzés és az egészségmegtartás az egészségügyi kiadások fő célja, a lakosság kétharmadát kitevő alacsonyabb jövedelmű lakosság körében viszont elsősorban a betegségek kezelésére és a betegségek melletti egészség-fenntartásra költenek. Míg az egészségmegőrzésben aktívabb csoportban az összes egészségcélú költések 15 százalékát teszik ki az orvosi és gyógyszerköltségek, ez az arány több mint duplája – 36 százalék – az elsősorban betegség miatt költők körében.
Az egészséges életmóddal kapcsolatos tudás továbbra is jelentős, ám ennek a számottevő tudásnak csak töredéke kerül a mindennapi gyakorlatba átültetésre. A lakosság 84 százaléka pontosan tudja, hogy a dohányzás komoly kockázati tényező, mégis csupán 61 százalék nem dohányzik és kerüli a dohányfüstös helyeket. A túlsúly és a testmozgás összehasonlításában még kedvezőtlenebb a kép: a lakosság 82 százaléka van tisztában azzal, hogy az elhízás és a túlsúly veszélyezteti az egészséget, 79 százalék fontos rizikófaktornak tartja a testmozgás hiányát, mégis csupán 41 százalék mozog rendszeresen. A magas vérnyomást is a lakosság 84 százaléka tartja kiemelkedően veszélyeztető tényezőnek, azt viszont megméretni csak 49 százalék szokta rendszeresen.
A lakosság 15 százaléka alkalmaz egészsége megőrzése érdekében, azaz prevenciós céllal alternatív vagy természetes gyógymódokat. Amennyiben a gyógyulási céllal alkalmazott és alternatív kezeléseket is figyelembe vesszük, úgy összességében ennél jóval többen, a lakosság közel egyharmada (32 százalék) részesít előnyben alternatív terápiát. Gyógyteát a lakosság 44 százaléka vásárolt az elmúlt 12 hónapban – többen mint OTC gyógyszert – és közel negyedrészük (a
Betegségbiztosítás vagy prevenció?
A Független Pénztárszövetség határozott álláspontja, hogy az új jogszabály, amely szerint idén januártól az egészségpénztár tagjai részére betegségbiztosítást is vásárolhat, merőben ellentétes a Pénztártörvény eddig sértetlen alapelveivel. Ráadásul a biztosítótársaságok SZJA-mentes kárkifizetése könnyen válhat hálapénzzé, ami a magyar egészségügy érdemi átalakulásának legnagyobb akadálya.
lakosság 10 százaléka) az interneten intézte ezirányú beszerzését. Gyógycseppeket a lakosság 15 százaléka vásárolt és itt az internetes vásárlás aránya még nagyobb: a vásárlók fele, 6,7 százalék a teljes lakosság arányában, szerzett be gyógycseppeket online. Érdekesség, hogy ugyanannyian vásároltak gyógycseppeket az elmúlt 12 hónapban, ahány embernek kiadást jelentett az orvosi kezelés. Hasonlóan népszerűek a homeopátiás készítményeket, amelyeket a lakosság 9 százaléka vásárolt az elmúlt 12 hónapban.
Az éves átlagos kiadásokat vizsgálva látható, hogy az egy főre jutó alternatív gyógyászati kiadások közül az íriszdiagnosztika vezet éves 30.600 forintos költéssel, amit az akupresszúra követ bő 17.000 forintos költéssel, míg fény- és színterápiára 13.000 forintot adnak ki azok, akik ezt a megoldást választják. A lakosság jelentős része, több mint négyötöde, vett igénybe valamilyen nem orvosi, alternatív gyógyászati megoldást. Ez a legkevésbé az alacsony jövedelmű nyugdíjasokra jellemző, akiknek közel háromnegyede (71 százaléka) költ ilyesmire.
