Mindez nem vetette vissza a közösségi média használatát az újságírói munka során: közel 90 százalékra nőtt azok aránya, akik rendszeresen használják ezeket a felületeket információgyűjtésre, viszont négyötödük a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a valótlan információk kiszűrése.
A Trendlabor Médiaindex kutatások alapján megállapítható, hogy
az elmúlt négy évben nagymértékben visszaesett a közösségi csatornákba vetett bizalom: kétszeresére nőtt azok száma, akik szerint ezek a felületek nem tekinthetők hiteles forrásnak.A változás az álhírek térnyerésével függ össze, amelyekkel a sajtó munkatársainak 94 százaléka legalább hetente, de több mint 50 százalékuk naponta találkozik. A válaszadók harmada részben, fele pedig teljes mértékben egyetért azzal, hogy ennek hatására a közösségi oldalak már kevésbé számítanak hiteles
Az új helyzethez igazodva a sajtó munkatársainak több mint négyötöde a korábbinál nagyobb figyelmet fordít az álhírek kiszűrésére. Ugyanakkor a válaszadók ötöde egyértelműen, 42 százaléka pedig részben úgy látja, hogy a közösségi médiában terjedő álhírek terjedése miatt a hagyományos médiában is több álhír jelenik meg.
Szinte teljes az egyetértés az újságírók között abban, hogy az egyre nagyobb számú álhír keletkezése nem a véletlen műve, hanem tudatos emberi tevékenység eredménye. A dezinformációk terjedését a megkérdezettek közel 90 százaléka szerint az internetezők tájékozatlansága is segíti.
