Az amerikai kormányzat válaszra sem méltatta Szijjártó Péter gondolatát, miszerint Washington megtámadta volna a magyar nemzeti szuverenitást. Ez még hagyján, de az egész világ a füle botját sem mozdította pedig például Ukrajna számára kiváló fegyver lett volna egy olyan ENSZ határozat elfogadása, amely minden államnak megtiltja, hogy veszélyeztesse egy másik ország energiabiztonságát.

További rossz hír, hogy semmiféle garancia nincs arra, miszerint az új amerikai kormány enyhíti majd a Gazprombank elleni szankciókat pedig Szijjártó mondataiból ez a remény rajzolódik ki. Az Egyesült Államok büntetőintézkedései ugyanis nemcsak a Gazprombankról szóltak, hanem több tucat más orosz pénzintézetről is. Az USA szándéka ez ügyben egyértelmű, csökkenteni a Kreml képességét az ukrajnai háború finanszírozására. Vagyis Paks II. ügyét az amerikai adminisztráció fogaskerekei egyszerűen bedarálták az ukrajnai háborús csomagba, amely kimazsolázásának aztán nem látták értelmét.

Donald Trump jelezte, hogy hivatalba lépése után gyorsan akar találkozni személyesen az ukrán és az orosz elnökkel is. E megbeszélések eredményétől vagy eseménytelenségétől függ aztán az amerikai szankciók sorsa. Addig pedig Szijjártó Péter fantasztikus gondolatát befedi a feledés jótékony homálya és a nemzetek energiabiztonságának és szuverenitásának veszélyeztetését továbbra sem tiltja majd külön ENSZ határozat. Azt már csak halkan tesszük hozzá, hogy Szijjártó egész javaslata fából vaskarika. Az ENSZ Alapokmány 2. cikkének 1. pontja szerint ugyanis a szervezet valamennyi tag szuverén egyenlőségének elvén alapszik és az erőszak tilalmáról. Vagyis, ha a magyar tárcavezető úgy gondolja, hogy az energiabiztonság egy szuverenitási kérdés, akkor ennek veszélyeztetése már tiltott az ENSZ alapokmánya szerint. Ha valaki ezek után úgy érzi, nem túl könnyű követni a magyar külügyminiszter gondolatvilágát, akkor nyugodjon meg, nincs egyedül, néha az egész világ csak meredten bámul egy Szijjártó beszéd után.