A GKI lakossági felmérés-sorozata részeként az augusztusi megkérdezés a rezsicsökkentés szabályainak változása által érintett lakossági kör, illetve az energiamegtakarító korszerűsítési tervek és szándékok feltérképezése céljából készült.
A felmérési eredmények szerint a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez (vagy legalábbis belekezd ebbe). A finanszírozást segíti, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az idei év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Az esetleges hosszabbításról (még) nem született kormányzati döntés. Márpedig a kapott válaszok alapján Magyarországon társadalmi konszenzus van arról, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kell(ene) a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat - ezzel a válaszadók kétharmada teljes mértékben, egyötödük jórészt egyetért.
2023-ban energetikai korszerűsítést a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez. Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka már idén is mozgolódna. A 2022-re vonatkozó energetikai korszerűsítési szándék az egy hónappal korábbi, júliusi megkérdezéshez képest mémileg erősödött – ez egyfajta „pánikreakció” eredménye lehet. A rezsicsökkentés szabályainak módosításából adódó valódi költséghatás vélhetően sokak számára csak egy hosszabb időszak elteltével lesz igazán értékelhető. Az esetleges energiamegtakarító beruházások megtérülésével kapcsolatos információk rendelkezésre állása, illetve az ezek alapján meghozott döntések időigényesek. A kapott válaszok szerint 2023-ban a lakosság energiamegtakarító célú beruházásai tovább élénkülnek.
Szokás szerint a legaktívabbak a családi házak (például a „Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék. Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), az 51 és 100 négyzetméter közöttiek esetében 17 és 22 százalék, a 101 és 150 négyzetméter közöttieknél 33 és 38 százalék, míg a 150 négyzetméter felettieknél 40 és 47 százalék. A saját várakozásuk szerint a rezsiemelkedés érintettjei sokkal aktívabbak lesznek (23 és 30 százalék), mint az ezáltal nem érintettek (15 és 18 százalék). Érezhető továbbá a települési lejtő hatása (a legaktívabbak a községi lakosok lehetnek) és az életkori hatás is (a fiatalabbak inkább terveznek korszerűsítést, mint az idősebbek).
Ha összevetjük a júliusi és az augusztusi felmérések adatait arról, hogy a válaszadók milyen konkrét energiamegtakarítást szeretnének elérni, érdekes képhez jutunk. A tetőfelújítás-szigetelés, az árnyékolástechnikai munkák és az égéstermék-elvezetők korszerűsítése esetében a jelen felmérés során is az előző havi válaszok köszönnek vissza.
Ugyanakkor a külső nyílászárók cseréje júliusban minden ötödik felújítást tervező háztartást érdekelt, augusztusban már minden negyediket. A fűtési rendszer kialakítása-korszerűsítése iránt júliusban minden negyedik korszerűsítésre törekvő háztartás érdeklődött, augusztusban már minden harmadik. A hőszigetelési munkák iránti érdeklődés egy hónap alatt megduplázódott – júliusban csak minden hatodik korszerűsítésre készülő válaszadó említette ezt, augusztusban már minden harmadik. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje esetében az érdeklődés valósággal robbant: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk.
