Sokan gondolhatják, hogy nem éri meg nyáron szabadságra menni, mert anyagilag megterhelő, a munkafolyamatokból is kiesik az ember, ráadásul nehéz összeegyeztetni a szabadságok időpontjait a munkatársakkal. A kitöltők kétharmada egyáltalán nem megy nyaralni idén, ráadásul 70 százalékuk már a tavalyi évben sem tette meg ezt.

Hosszú távon a szabadság nélküli, állandó munkavégzés hibás döntés. Nyaralás alatt szervezetünk stresszhormon-szintje csökken, ez pedig általános egészségi állapotunk javulásához vezethet.

Ha tehetjük, mindenképpen menjünk el nyaralni, akkor is, ha csak két napra tudunk elszabadulni munkahelyünktől. A kutatás válaszadóinak többsége 2-7 napot nyaral, de negyedük akár két hétre is elutazik, 7%-uk pedig több mint kéthetes nyaralást tervez. Legalább egy kétnapos üdülésre a kitöltők 8%-ának is sikerül időt és pénzt szakítani.

Jó hír, hogy a kitöltők harmada többet nyaral idén, mint tavaly, 42%-uk pedig ugyanannyi napot vesz ki szabadságra nyáron, mint az előző évben. Ha döntenünk kell arról, hogy egyszer utazzunk el hosszabb szabadságra, vagy többször rövidebbre, mindenképpen a több, rövidebb ideig tartó kikapcsolódást válasszuk. A pihenés időtartamánál fontosabb annak rendszeressége, hiszen éppúgy szükség van rá, mint az alvásra.

Érdekesség, hogy minimális a különbség a külföldi és belföldi úti célok között. Egy hajszállal többen, a válaszadók 53%-a szavazott hazai nyaralásra, 47%-uk viszont távolabbi helyszínnel tervez.

A válaszadók negyede fejenként 50.000-100.000 forint közötti költséggel számol, másik negyedük 100.000-300.000 forint között kalkulál, de sokan kihozzák a nyaralást fejenként 30.000-50.000 forintból. A válaszadók harmada többet tervez idén nyaralásra költeni, a legtöbben fejenként 10.000-30.000 forinttal többet kalkulálnak az idei nyári szabadságára.

Ha sikerül szabadságra mennünk és elszabadulnunk a munkából, később sokkal kipihentebbek és magabiztosabbak lehetünk a munkavégzés során, és könnyedebben vészelhetjük át a dolgos hétköznapokat.