A 2019 decemberében Kínából vándorútra kelt koronavírus-járványt az úgynevezett „anyaország” példás gyorsasággal legyőzte azzal, hogy villámsebesen reagált a helyzetre.

Sokak szerint azonban a keleten működő kollektivista módszereket – amelyek az itt élő emberek fegyelmezettsége miatt sikeresek – lehetetlen európai demokráciákban megcsinálni. De a képlet nem ilyen egyszerű, hiszen több, úgynevezett „nyugati” országban is sikerült megállítani a vírus terjedését. Az tény azonban, hogy a 2003-as SARS-járvány alatt szerzett tapasztalatok komoly lépéselőnyt jelentettek az érintett térség országai számára, melynek léteznek olyan sarokpontjai, amelyeket a nyugati járványkezelésben is ajánlatos lett volna megfontolni – olvasható a Piac & Profit magazin legfrissebb számában.

A négy legfontosabb járványügyi szempont

Izolácó. A legtöbb európai országban szimpla otthoni karantént írtak elő az enyhe tünetekkel rendelkezőknek. Wuhanban ezzel szemben ideiglenes járványlétesítményekben izolálták és kezelték az enyhe tüneteket mutató betegeket, miközben a kórházakban az intenzív ellátásra szorulókkal foglalkoztak. Aki nem fért el, azt hotelekben és más gyűjtőhelyeken különítették el, hogy csökkentsék a családon belüli fertőzéseket. Tudományos modellek szerint ez a taktika lassította leginkább a járvány terjedését.

(Fotó: Pixabay)

Kontaktkutatás. Például Sanghajban 1100 betegre 550 kontaktkutató jutott, akik a beszámolók szerint azt is lenyomozták, hogy az érintettek melyik piacon melyik standnál mit vásároltak diagnosztizálásuk előtt, és ha kellett, a beteg mozgását térfigyelő kamerák felvételein keresztül rekonstruálták. Hazánkban az első iráni fertőzöttek idején működő kontaktkutatás a járvány előretörésével látványosan alacsonyabb fokozatra kapcsolt.

Tömeges tesztelés. A kezdeti káosz után Kínában február közepére elkezdtek rohamtempóban tesztelni. Ahol szükség volt rá, ajtóról ajtóra járták végig a társasházakat, a korlátozások lazításával pedig tesztelőpontokon vettek mintát. Magyarországon politikusok, egészségügyi szakértők is többször hangoztatták az ingyenes állami tömegtesztelés fontosságát, hiszen a „hazánk laboratóriumaként működő” Ausztriában is alkalmazták ezt a módszert. Végül a járvány egyik hulláma alatt sem valósult meg.

Modern technológia. Előfordult, hogy a korlátozásokat és maszkviselési szabályokat megszegő kínaiakat drónokkal figyelmeztették, Sanghajban a lakók elektronikus nyomon követésével szűrték a gyanús eseteket. A kijárási és utazási tilalom lazításával párhuzamosan egy mobilos rendszert vezettek be.

A kínai módszeren túl is létezik sikeres járványkezelés

Számos demokráciában – Afrikától kezdve Új-Zélandon át Ausztráliáig rengeteg nem „ázsiai” kultúrájú országban – is sikeres volt a járványkezelés. Sőt, egy 15 országban végzett, járványvédelemmel kapcsolatos felmérés arról árulkodik, hogy Ázsiára sem lehet egységként tekinteni. Bár valóban a kínaiak voltak a leginkább áldozatkészek a személyes szabadságukat illetően, a spektrum másik végén a japánok álltak, akik az amerikaiaknál is kevésbé hajlandók feladni a privát életüket, akkor sem, ha ezt egy vírus miatt kellene megtenniük.

Tajvanon, szemben a világ többi részével, sokáig nem vezettek be jelentős korlátozásokat, csak most, a gyorsan terjedő mutánsok miatt. Hongkongban a határzárral, karanténnal, teszteléssel, valamint a negatív eredményt produkáló karperecet kapó beutazókkal kordában tudták tartani a fertőzést. Szingapúr az alapvető korlátozásokon túl kötelezte lakosait telefonjuk helyadatainak megosztására is. Vietnam egyáltalán nem a technológiára és az orvostudományra alapozott a járvány megállításában, hanem a stratégiai tesztelésre és az agresszív kontaktkutatásra.

Nyugati járványkezelés: nem tanultunk az első hullámból

Épp 2020. március 11-én, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kihirdette, hogy világjárvánnyal állunk szemben, Orbán Viktor veszélyhelyzetet hirdetett Magyarországon.

Megkezdődött a karanténélet: home office, digitális oktatás, házhozszállítás, a kijárás korlátozása. Májusra Magyarország lett a gyorsan meghozott döntéseivel az egyik legsikeresebb ország, amely a hamar ellaposított járványgörbéjével megküzdött az első hullámmal, így a hónap elejétől, a lazításokat követően a halasztható műtétek tiltását is feloldották.

Ám augusztusban Európában ismét kezdett felfelé kúszni a fertőzöttek száma. De míg az első hullámból tanulva a keleti országok egy része felkészült a következő hullám(ok)ra, addig a nyugatiakra ez nemigen volt jellemző. Ekkor Magyarország nem sejtette, hogy súlyos tanulópénzt kell fizetnie a világviszonylatban is magas halálozási rátájával az előtte álló második és harmadik hullámban.

A felkészületlenség ára: második és harmadik hullám

Magyarországon is kilőttek a fertőzésszámok, épp ezért érthetetlen, hogy az első hullám gyors intézkedéseivel, valamint a régió országaival ellentétben nálunk csak november 4. éjféltől léptek életbe a sokat vitatott szigorítási szabályok. Ugyancsak későn, november 10-én, a háborgó második hullám közepén rendelték el többek között az este 8 és reggel 5 óra közötti kijárási tilalmat, az éttermek bezárását, a felsőoktatási intézmények és a középiskolások digitális oktatását, a halasztható műtétek leállítását.

Magyarországon a második hullám karácsony előtt tetőzött, majd december 26-án megérkezett hozzánk az első Pfizer-vakcina, a járványkezelés új eszköze. De hiába kezdték meg az elsők oltását, február közepén a brit mutáns miatt új erőre kapott a járvány, s beindult az eddigi legerősebb harmadik hullám. Ennek ellenére az általános iskolák bezárására március 8-ig kellett várni. Hetekig ezer fő felett volt a lélegeztetőgépen kezelt betegek száma, az április 7-i tetőpont napján 311 fő halt meg. A koronavírus-járvány kezdete óta hazánkban halt meg a világon a legtöbb fertőzött egymillió lakosra vetítve, pedig hazánkban kínai és orosz vakcinákkal is oltottak az uniós vakcinák mellett.

Európában nem minden ország került ki a körülményekhez képest jól az első hullámból, de Magyarország igen. A második hullámot is sok állam megszenvedte, de az, hogy a harmadik hullám halálozási arányát tekintve hazánkat tépázta meg leginkább a COVID-19, tény. Egészségügyi szakértők szerint ennek okát nemcsak a későn és rosszul meghozott intézkedésekben vagy az első hullám sikerének mélyebb tanulmányozásának hiányában kell keresni, hanem abban is, hogy a keleti országokban jól teljesítő tömeges tesztelést, kontaktkutatást és izolációt hiányosan vagy egyáltalán nem alkalmazták hazánkban.

További részletek a Piac&Profitban. A magazinra itt tud előfizetni.