A negyedik Orbán Viktor vezette kormány 2018. május 18-án alakult meg. Hogy viszonylag megértsük, merre halad újabb ciklusában a kormányfő, érdemes talán azzal kezdeni, kiknek kellett távozniuk, annak ellenére, hogy munkájukról eddig egy rossz szót nem hallhattunk.
MTI/Koszticsák Szilárd)
A kabinetből négy személy tűnik el valószínűleg örökre. Esetükben még arra sincs nagy remény, hogy valaha visszatérhetnének, mint most Navracsics Tibor és Lázár János. Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere, Mager Andrea a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter. Leváltásuk okáról semmit nem tudhat a közvélemény, ez ügyben a kommunikáció zéró. Pedig mondhatjuk a legfontosabb területekről van szó. Az orosz-ukrán háború idején személyi váltás a honvédelem és a Paksi Atomerőmű területén bizony fajsúlyos döntés. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyelte a legnagyobb területét a költségvetésnek, egészségügy, oktatás, kultúra, sport. A tárca erejének nyirbálása egyébként már korábban megkezdődött, amikor 2019-ben egy huszáros vágással a kormány úgy döntött, hogy szeptember elsejétől az Emberi Erőforrások Minisztériumától az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül át a felsőoktatás irányítása. Ennek az elhatározásnak később rendkívül komoly következményei is lettek, hiszen a szektorban egy teljes átalakítás kezdődött modellváltás címen. Tavaly augusztus elseje óta már huszonegy intézmény működik az új modellben, immár nem állami, hanem alapítványi fenntartásban. Ez szeptembertől azt jelentette, hogy több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanul már modellváltó intézményben.
Mager Andrea a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter területe sem érdektelen. 2019-ben a 2017-es adatokat ismertetve 14 700 milliárd forintot meghaladó összeg kezeléséről számoltak be, ami 42 százalékos növekedést jelentett hét év alatt, ugyanis a 2010 végi érték még csak 10 300 milliárd forint volt. Aztán 2019-ben már 15 500 milliárd forint körüli összegnél jártak.
Újabb információ egyelőre nincs, mert e szférában a pontos adatfeldolgozás állítólag 2 évet vesz igénybe. Ugyanakkor ez az összeg most nagyon izgalmas lehet, például az egyetemek kiszervezése miatt, vagyis elképzelhető, hogy a korábbi Orbán kormányokkal ellentétben, amikor a nemzeti vagyon növelése volt a cél, az utolsó kabinet megkezdte az állami javak széthordását.
A miniszterek leváltás cunamija mögött azért még egy megfontolás is felsejlik. A 4 menesztett kormánytag kommunikációja volt a leggyengébb, illetve, ha megszólaltak a nyilvánosság előtt, akkor az embereknek az volt az érzése, bár ne tették volna. Mindenki jobban járna, ha csendben lennének. Ezzel szemben az új tagok elsöprő többsége kommunikációban vérprofi, Navracsics Tibor, Lázár János, Szalay-Bobrovniczky Kristóf e területen verhetetlenek.
A 2018-as Orbán kormány 12 miniszterrel vágott neki a ciklusnak. Ez a szám most 14-re növekedett. Meglepetésre ebbe a megnövelt apparátusba sem fértek bele olyan klasszikus tárcák, mint a környezetvédelem, a sport, az egészségügy, az oktatás. A kultúra félig visszaszivárgott. Bekerült viszont számtalan olyan minisztérium, amelyek a gazdasághoz köthetőek. Lesz építési és beruházási miniszter Lázár János személyében, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy István agrárminiszter, Palkovics László ipari miniszter, Nagy Márton gazdaságért felelős miniszter, valamint Navracsics Tibor, aki a Területfejlesztési Minisztérium élén az uniós forrásokról dönt majd. Összesen tehát 6 olyan személy lesz a kormányban, akiknek gazdasági kérdésekről kell véleményt formálniuk. Nagy Attila Tibor politikai elemző, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa az ATV Híradónak ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy emögött Orbán egy különös megfontolása áll.
Orbán Viktor mindig is szerette versenyeztetni a minisztereit. A sok gazdaság közeli tárca felveti a konfliktusok lehetőségét a miniszterek között. A pénzek körül is konfliktusok robbanhatnak ki a kormányon belül. És majd Orbán Viktor lehet az igazságosztó.Az mindenesetre valószínű, hogy a gazdasághoz köthető miniszterek számát tekintve világrekordot dönt Orbán Viktor ötödik kormánya, miközben az Európai Unióban ismert klasszikus tárcákból több is hiányzik. Ceglédi Zoltán politikai elemző e különleges felállás kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy ez ügyben ugyancsak egy politikusi taktika áll.
A felelősség kérdését azt sokkal egyszerűbb elkenni, hogy ha nincsen külön tárcavezető. A politikának kevésbé tud sikert szállítani egy külön egészségügyi tárca. Ez egy nagyon konfliktusos terület. És Orbán Viktor ezeket szívesen dugja el.Még két új miniszterről kell szót ejteni. A Kulturális és Innovációs Minisztérium élére Csák János kerül, aki már többször hitet tett a NER mellett és fizimiskája alapján jobb választást elképzelni sem lehetne, ő már csak kinézete alapján a megtestesült magyar kultúra és innováció. Nagy Márton pedig a kormány gazdaságpolitikájának egyik fontos háttérembere volt eddig is, ráadásul korábban összeveszett egykori főnökével, Matolcsy György jegybankelnökkel, aki az utóbbi időben többször kritizálta a kormány gazdasági teljesítményét. Így ideális választás, ha figyelembe vesszük Orbán mennyire szereti, ha az alatta lévők között „igazságot” tehet. Kommunikációs szempontból tehát már most csillagos ötöst adhatunk az ötödik Orbán kormánynak, aztán a többit majd meglátjuk. Nehéz évek jönnek, hiszen az orosz-ukrán háború kettészakította és romba döntötte a globális világgazdaság eddigi egységes és folyamatos növekedést mutató modelljét. Helyette jön egy új világ, amelyben valószínűleg egy duális rendszer jön létre. Az egyik oldalon lesznek a normakövető és normát megkövetelő erősek, a másik oldalon pedig a rebellisek, akik különböző módszerekkel és ideológiákkal igyekeznek növelni majd mozgásterüket aktuális bel és külpolitikai megfontolásaik alapján. Orbán Viktor láthatóan még nem döntötte el, hogy országunkat melyik irányzatba sorolja be, hiszen a keleti nyitás politikája sok hasznot hozott számára és a magyar gazdaságnak is, amiről nyilván nem könnyen mond le. Ugyanakkor közeleg a pillanat, amikor már nem lehet tovább halogatni a választást.
