A szeptember 19-én, csütörtökön 425 szavazattal, 131 ellenében és 63 tartózkodás mellett elfogadott szöveg szerint a jelenlegi korlátozások feloldása nélkül Ukrajna nem tudja teljes mértékben gyakorolni az önvédelemhez való jogát, és így lakossága és infrastruktúrája továbbra is ki van téve a támadásoknak.

A Parlament hangsúlyozza, hogy az elégtelen lőszerszállítmányok és a lőszerek használatának korlátozása azzal a veszéllyel jár, hogy az eddigi erőfeszítések hatása semmivé válik. Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós országok egyre kevesebb kétoldalú katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának. A képviselők ismét felszólítják a tagállamokat, hogy teljesítsék 2023. márciusi kötelezettségvállalásukat, miszerint egymillió lőszert szállítanak Ukrajnának, és gyorsítsák fel a fegyverek, légvédelmi rendszerek és lőszerek, köztük a TAURUS rakéták szállítását. Megismétlik továbbá azt az álláspontjukat, hogy valamennyi uniós országnak és NATO-szövetségesnek kollektíven és egyénileg is vállalnia kell, hogy évente legalább a GDP 0,25 százalékát kitevő katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának.

Az uniós szankciókat fenn kell tartani és ki kell terjeszteni

Az állásfoglalás felszólítja az uniós tagállamokat, hogy tartsák fenn és terjesszék ki a tagállamok kormányaiból álló Tanács szankciós politikáját Oroszországgal és Belarusszal szemben, illetve az Oroszországot katonai és kettős felhasználású technológiákkal ellátó nem uniós országokkal és szervezetekkel szemben is. Az EP-képviselők elítélik, hogy Irán a közelmúltban ballisztikus rakétákat szállított Oroszországnak, és szigorúbb szankciókat sürgetnek Teheránnal és Észak-Koreával szemben az Ukrajna elleni orosz háború támogatásában való részvételük miatt. A képviselők azt is szeretnék, ha több kínai személy és szervezet kerülne fel az EU szankciós listájára, valamint szigorúbb intézkedéseket hoznának annak érdekében, hogy szisztematikusan kezeljék a szankciók uniós székhelyű vállalatok, harmadik felek és nem uniós országok általi kijátszását.