A közösségi tartalomszerkesztés (facebookos) logikája így alakítja ki az úgynevezett „tartalmi buborékokat”, amik ugyanazon témában akár egyénenként radikálisan eltérő képet is közvetíthetnek a világ egyes eseményeiről – és amelyek között a jelenlegi rendszerben gyakorlatilag nincs átjárás. Ez ugyan kellemes, önigazoló érzést generál bennünk, de közben a világról alkotott képünket is erősen torzítja, hisz így nem biztos, hogy elérnek bennünket azok az információk, amelyek megkérdőjelezhetnék véleményünket, vagy bővíthetnék érdeklődésünket. A közösségi oldal számára mindez üzletileg rendkívül kifizetődő, hiszen az emberek szívesebben tartózkodnak olyan közegben, ahol a saját gondolataik, nézeteik megerősítését élik meg.
„Sajnos, ami a Facebooknak jó, nem biztos, hogy a világnak is az. Az amerikai elnökválasztás végeredményének napvilágra kerülése óta több meghatározó online csatorna (köztük például a Mashable és a Vox) is arra szólította fel a legnagyobb közösségi oldalt, hogy tegyen valamit a jelenség ellen. Egyes szerzők pedig már kimondottan azzal vádolják a Facebookot, hogy eltérítette a demokratikus választási rendszert, mert a szűrőbuborékok által eltorzította az eredmények valósághű alakulását” – nyilatkozta Grégász Zsolt, a TOPTALQ egyik alapítója és szerkesztője.
Képzeljük csak el egy Trump-szavazó és egy Clinton-hívő amerikai állampolgár Facebook-oldalát a választási időszak során! A TOPTALQ által szemlézett hazai médiumokban az amerikai elnökválasztási kampány során a Donald Trumpról szóló hírek (áprilistól több mint 4000 anyag) körülbelül kétszeres mennyiségben múlták felül a Hillary Clintonnal kapcsolatos hírek számát (kicsit több mint 2000 cikk, hír, beszámoló) – ráadásul a Trumppal kapcsolatos hírek többsége negatív színben tüntette fel őt. Ez a túlsúly valószínűleg tovább növekedett azokban a „buborékokban”, amelyeket a Clintont támogatók alkotnak, hiszen ők ezekre reagálva egy hatványozottan Trump-ellenes közösségi médiát alakítottak ki – de csak saját maguk számára. A közvélemény-kutatásokkal ellentétes választási eredmény okozta sokk jól mutatja, hogy a Trumpot támogatók közösségi körei nem voltak hozzáférhetők a másik tábor – így a Clintont többségében támogató médiafelületek, szerkesztőségek és közvélemény-kutató cégek – számára sem. Az ő gondolkodásuk, hozzáállásuk, véleményük csak a szavazófülkékben bukott a felszínre, egy nap alatt jól látható keresztmetszetét rajzolva ki a közösségi tartalomszerkesztési logika akár globális szinten is meghatározó jelentőségének. Ez a tendencia már a nemzetközi és hazai környezetben is tapasztalható volt korábban, ahogy Eli Pariser is már évekkel ezelőtt utalt a jelenségre.
