Egy számlavezető bank vagy egy takarékszövetkezet sem kérheti el ügyfelei elektronikus (pl. PIN-kód) vagy egyéb azonosító adatait telefonon (szóban vagy SMS formájában), e-mailen vagy írásban. Az ilyen üzenetek minden esetben csalóktól és nem az érintett pénzügyi intézménytől származnak. Ezekben az esetekben a fogyasztónak azonnal értesítenie kell szolgáltatóját vagy az érintett államigazgatási intézményt, hogy az megtehesse az ilyenkor szükséges lépéseket (figyelemfelhívás, nyomozó hatóságok értesítése, fokozott biztonsági intézkedések) – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank.

Új módszer, hogy egyes csalók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nevében helyeznek kilátásba SMS üzenetben adó-visszatérítést, ha a címzett az interneten keresztül megadja adatait. A csalók által küldött link hamis, látszólag adóhivatali felületre visz, amely egy űrlapot tölt be a személyes adatok megadásához. Aki a csaló SMS utasításait követve megadja adatait, számolnia kell azzal, hogy bankkártyájáról pénzt emelhetnek le.

A NAV értesítési gyakorlata merőben eltér a megtévesztő módszertől. A hivatal ugyanis ügyfélkapun keresztül, illetve postán, folyószámla-kivonaton értesíti az adózókat a többletként megjelenő tételekről, és hivatalos honlapja a www.nav.gov.hu címen található. A NAV az adózók figyelmeztetésén túl feljelentést tesz.

Az internetes banki csalások tipikus esetei a következők: az adathalászat során a csalók a pénzügyi intézmény nevében telefonhívással, e-mailben, SMS-ben ráveszik a számlatulajdonost, hogy árulja el azonosítóját és jelszavát, azaz adja meg a banki műveletekhez szükséges bizalmas, titkos adatait. Az intézmény valójában soha semmilyen formában nem kéri el az ügyfél titkos adatait.

Előfordulhat, hogy a csalók e-mailjükben egy „banki alkalmazás” letöltését kérik, valójában azonban a linkre kattintva az ügyfél ártó szándékú vírusokat, úgynevezett trójai programot helyez el saját számítógépén. A megfelelő vírusvédelem, tűzfal és kémelhárító képes e kártékony programok behatolását megakadályozni.

Egyes adathalászok e-mailek segítségével az ügyfeleket hamis – de az eredetire hasonlító – megtévesztő internetbanki oldalra csalják. A pénzügyi intézmények valódi honlapján viszont a böngésző alsó sávján/felső címsorában szerepel a biztonságos kapcsolat meglétét jelző lakat ikon. Ezen oldalak használatakor a normál „http” helyett „https” védett kapcsolat épül fel az ügyfél gépe és az intézmény között.