Felmérések szerint az Európai Unió tagállamaiban három és fél percenként hal meg valaki a munkával kapcsolatos okok miatt. Ez évente csaknem 167 ezer halálesetet jelent, amit túlnyomó többségben - 159 ezer esetben - munkahelyi megbetegedés előz meg, de magas a halállal végződő munkahelyi balesetek száma is. A három, vagy több napi távolmaradással járó balesetek száma ugyancsak elképesztően sok, meghaladja az EU-ban az évi 7 milliót. Mindez igen nagy terheket ró az egyénre, a családokra, és az egészségügyi rendszerekre is.

"A munkahelyi kockázatelemzés és értékelés lehet a javuláskiinduló pontja" - állítja Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szóvivője. "Nem új fogalomról és nem új feladatról van szó, hiszen az ezzel kapcsolatos európai keret-irányelv 1989 óta ismert, Magyarországon pedig 1998 óta kötelező. Csak eddig nem hozta meg a várt eredményt, tehát tökéletesítésére van szükség. A kockázatértékelés, és elemzés egy folyamat, mely a munkahelyi egészségügyi ártalmak megelőzésének kulcsa. A munkaadó feladata, hogy megfelelő környezetről, munkaeszközökről gondoskodjon, vizsgálja a munka közben használatos veszélyes anyagokat, a munkavállalót érő terheléseket, a fizikaiakat és a lelkieket is. Újabban a munkahelyi stressz különösképpen egészségrontó tényező, tehát a nyugodt munkavégzés esélyét mindenképpen meg kell adni."

Akár tízmilliós bírság

A kockázatértékelés szakfeladat, tehát hozzáértést igényel, nem egyszerű bürokratikus formaságról van szó. Elmulasztása szankciókat von maga után, 50 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírságot. A kereskedelemben kaphatók olyan szoftverek, melyek megkönnyítik a kockázatértékelést, de csak általánosságban, ezeket az illető munkahely konkrét tevékenységére kell mindig alkalmazni.

A kockázatelemzésnek  és -értékelésnek kézzel fogható haszna nem csak a munkavállaló egészségi mutatóiban mérhető, hanem a vállalat üzleti eredményének, versenyképességének javulásában is, hiszen csökken a betegszabadságok száma, a biztosítási költségek iránti igény, nem utolsósorban motiváltabbak lesznek a dolgozók, akiknek az egészségére vigyáznak, s így teljesítményük is hatékonyabbá válik.

"A helyes kockázatértékelés kulcs az egészséges munkahelyhez és az egészséges munkavállalóhoz is, ha az okok feltárásától a megelőző és megszüntető intézkedésekig végigviszik a folyamatot, amiben természetesen a folyamatos ellenőrzés is szerepet kap. Azt pedig minden munkaadónak szem előtt kellene tartania, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem az európai szociális modell egyik kulcsfontosságú tényezője is" - vallja Gedeon András.