A 2024-es Global Emotions Report Negatív Élményindexe szerint a magyarok fáradtsági szintje kiemelkedően magas: a vizsgált 142 ország közül a 130. helyen állunk, ami azt jelzi, hogy a lakosság jelentős része krónikus fáradtsággal küzd. Továbbá a magyarok 32 százaléka számolt be a felmérést megelőző napon átélt stresszről, ami megegyezik az olyan országokban mért arányokkal, mint Etiópia, Németország, Szlovákia és Ukrajna. Ez különösen aggasztó, tekintve, hogy Ukrajnában háborús konfliktus zajlik, mégis hasonló stressz-szintet tapasztalnak a magyarok, mint az ukránok.

A tartós stressz rossz hatással van az alvásra: aki nappal stresszel, és nincs eszköze a feszültség levezetésére, annak az éjszakai alvásminősége is romlani fog. Az összefüggés a másik irányból is fennáll: a tartósan rossz alvásból fakadó kimerültség stresszt okoz a szervezet számára, valamint a nappali fáradtságból adódó levertség és gyengébb munkahelyi teljesítmény közvetetten is stresszt okoz az egyénnek. Az alvászavar egy másik irányból is növeli a stresszt: a tartós alvászavar az agy limbikus rendszerén keresztül fokozza az érzelmi válaszok intenzitását. Vagyis a negatív érzelmeket sokkal erősebbnek éli meg az, aki rosszul alszik, ezek a rossz érzések pedig szorongást okoznak. A szorongás pedig fiziológiai szempontból ugyanaz a szervezet számára, mint a stressz.

Melyek a fő stresszforrások Magyarországon?

A hazai lakosság stresszének legfőbb forrásai közé tartoznak a pénzügyi nehézségek, az egészségügy helyzete, a munkahelyi nyomás és a családi konfliktusok. Egy friss, hazai kutatásból kiderült, hogy a magyarok 36 százaléka számára az alacsony fizetések jelentik a legégetőbb problémát. A második legtöbb említést (34 százalék) az ezzel szorosan összefüggő megélhetési költségek kapták, míg harmadik helyre (30 százalék) az egészségügy állapota került.