A vidékfejlesztési miniszter szerint kormányzati cél, hogy erősödjön a ház körüli állattartás, s hogy új konyhakertek és gyümölcsösök jöjjenek létre. A testület élén Szabó Csaba miniszteri biztos áll. A tárcavezető hangsúlyozta, a háztáji szerves része volt a vidéki Magyarország életének, s a bizottság feladata, hogy újra erőre kapjon. Még ma is sokan foglalkoznak kertészkedéssel, s vannak, akik nemcsak önellátásra termelnek.

Szabó Csaba a háztáji gazdálkodást a vidéki élet újjáélesztésre méltó sajátosságaként jellemezte. Felkutatják a még működő mintagazdaságokat és jó példaként állítják az otthon körüli állattartásra és növénytermesztésre fogékony rétegek elé – tette hozzá.

A miniszteri biztos a terület nemzetgazdasági súlyát érzékeltetve emlékeztetett: egykor a 10 milliós magyar sertésállomány felét a háztáji gazdálkodás adta. A bizottság vezetője rögzítette, eddig önkormányzati rendeletek tiltották a ház körüli állattartást, ám a nemzeti ügyek kormánya megváltoztatta az erre vonatkozó jogi szabályozást. Ez teremtett lehetőséget a testület megalakulására, a háztáji gazdálkodás újjáteremtésére.

Könnyebben lehetünk őstermelők

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) egyszerűsítette az őstermelői igazolványok kiváltásának feltételeit, így a közel 340 ezer őstermelő könnyebben juthat hozzá a gazdálkodáshoz szükséges őstermelői igazolványhoz. A kormány elfogadta a tárca előterjesztését.

A VM intézkedéseinek köszönhetően csökken az ügyintézési idő és az adminisztráció, egyszerre három adóévre váltható ki az őstermelői igazolvány és a három különböző adóévre szóló értékesítési betétlap. Ügyintézésre ezentúl csak akkor van szükség az igazolvány teljes érvényességi ideje (3 év) alatt, ha a személyes adataikról, a gazdaságaikról, vagy a termelési adataikról jelentenek be változást. A termelőknek erre minden évben június 15-ig van lehetőségük.

Tanyafejlesztés: indulnak a pénzek

Összesen több mint négyszáz pályázatot fogadtak be a Tanyafejlesztési Program keretében a közel kéthónapos pályázati időszak alatt, július eleje és augusztus vége között. A tárca ígérete szerint a nyertes pályázatokról a vidékfejlesztési miniszter ez év október 31-ig hoz döntést.

Az augusztus 31-i határidőig összesen 416 pályázatot fogadtak be. A szóban forgó pályázatokra összesen 2 milliárd 749 millió forintot igényeltek. Így a pályázók – önrészükkel együtt – összesen mintegy 3 milliárd 236 millió forint értékű fejlesztést kívánnak megvalósítani 240 alföldi tanyás településen. A program két pályázati célterületére – a települési és térségi fejlesztésekre, valamint a tanyagazdaságok korszerűsítésére – összesen mintegy 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre, kizárólag nemzeti forrásból.