Kilenc hónap nagy idő, és bár a feladatok bővülnek, a költségkeret viszont nem változott, így is sok célját elérte a HITA ezalatt - nyitotta előadását Dobos Erzsébet, a hivatal vezetője. Példaként említette, hogy többek közt 52 bilaterális programot bonyolítottak le, melyen 1526 résztvevő építette az üzleti kapcsolatait, de ezen kívül 1069 magyar exportőrnek segítettek megjelenni különböző külföldi kiállításokon (például Romániában), nagyjából kétszer ennyinek a belföldi programokon, és részt vettek 18 nagy ágazati kiállításon is. "A HITA segítő kezei alatt 2273 tárgyaláson vannak túl a magyar üzleti partnerek, melynek eredményeképpen 11,75 millió euro értékű üzletkötés történt" - hangsúlyozta Dobos Erzsébet.
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal számára ugyancsak kiemelt terület a hazánkban lévő multinacionális nagyvállalatok befektetéseinek támogatása: idén 89 projektet kezeltek - ezek döntő többsége idén indult -, melyek összesen 6 milliárd eurónyi beruházást és 25 ezer (beszállítókkal együtt még 65-70 ezer) munkahelyet teremthetnek. Ebből 19 projekt esetében van szó lezárt döntésről, ami papíron 6627 új munkahelyet, 2,3 milliárd eurónyi befektetést jelent. A legjelentősebb beruházó szektorok a különböző szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, de komolyan érdeklődnek a jármű- és élelmiszeripari, a logisztikai és az elektronikai cégek is.
Elmennek a cégekhez, akik egyelőre inkább félnek tőlük
A HITA dekralált célja, hogy az exportban növelje a mikro-, kis- és középvállalkozások - egyelőre meglehetősen alacsony - arányát, aminek érdekében egy olyan programot indítanak, melynek keretében a jövő év végéig kétezer már exportáló és ezer azt tervező kiscéget keresnek meg, hogy jobban megismerjék a kkv-k külpiaci terveit, lehetőségeit és ez alapján készítsék el a jövő évi terveiket - közölte Bödőcs Róbert, üzletfejlesztési főosztályvezető. Ezzel kapcsolatban a Piac & Profitnak elmondta, hogy a cégeknek azt kell elfogadniuk, hogy ők segíteni mennek oda, azért, hogy csak akkor induljon el valaki külföldre, ha tényleg készen áll erre a terméke, mert különben csak veszteségeket okoz a kaland. "A kisvállalkozások többsége, amikor megtudja, hogy egy állami hivataltól érkezett valaki, akkor az első gondolata általában, hogy biztos az adóhatóság küldte. Pedig nekünk csak a nevünk hivatal, sokan nem hiszik el, hogy ténylegesen mennyit tudunk segíteni" - vázolta lapunknak a problémát Bödőcs Róbert. (Az USA-ba exportálna? Konferencia a lehetőségekről!)
A szakember szerint már csak azért is tudnak számtalan módon segíteni, mert a cégek többségének nem a pénz-, hanem az információhiány a legfőbb problémája: nem tud eleget a leendő exportországról, nem ismeri a nyelvet, vagy egyszerűen nincsenek meg a külkereskedelmi ismeretei. "Egy másik felmérés pedig azt mutatta, hogy a kiscégeknél átlagosan 0,25 ember foglalkozik az exporttal, tehát egy ilyen fontos lépéshez még egy teljes munkaidőben dolgozó embert sem alkalmaznak" - emelte ki az osztályvezető, aki szerint ezeken tud segíteni a HITA, akár személyes tanácsadások, akár képzései során is.
Fotó: PP archív
Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy nemsokára elindítják a KKV Akadémia elnevezésű programjukat, melynek tematikája a világgazdasági aktualitásoktól kezdve a korszerű üzleti ismereteken át a speciális, külpiaci és export-témákat is felöleli. "Tapasztalataink szerint az ilyen jellegű, inkább általános tudást adó, többeseményes programsorozatokra nagy szükség van. A képzésen - melynek a végén a kkv-k egy oklevelet is kapnak - többek közt szó van a kiállításokon való sikeres részvételen, az exportfaktoringról, vagy akár a nemzetközi közbeszerzésekről" - mondta Bödőcs Róbert. (Október 5-én rendezik az „Ázsia Európa felé tart - Kína" elnevezésű konferenciát.)
Költsenek el több pénzt itthon a multik!
Ahhoz, hogy a Magyarországon már jelen lévő multik tovább bővítsék itthoni gyártásukat, a HITA kidolgozta a Reinvest programot - jelentette be Kerekes György elnökhelyettes. Elmondása szerint az itt letelepedett cégek 40 százaléka gondolkodik bővítésen, ami, ha megvalósul, akkor gyorsabban bővülhet a munkahelyek száma, mintha egy teljesen új beruházást valósítanának meg. "Ezen kívül azért is fontos ezekkel a beruházásokkal foglalkozni, mert ha van egy elégedett befeketető, akkor az továbbviszi a jó hírt. Dél-Koreában például ha egy cég exportban töri a fejét, akkor biztosan megkérdezi az ott már letelepedett honfitársát a körülményekről" - magyarázta a program fontosságát Kerekes György.
Az első körben 50 befeketetőt keresnek fel, szektoronként 4-5 cégről van szó. A találkozó során arra is próbálnak választ találni, hogy a külföldi beruházónak milyen problémái, kérései vannak: például megfelelő-e az infrastruktúra, vagy szükség van új utakra? "A cél, hogy minél átfogóbb képet kapjunk az itt élők multik helyzetéről, hogy a jövőben még jobban felkészülve tudjunk várni egy lehetséges befektetőt. Ezen kívül ugyancsak célunk, hogy rábírjuk ezeket a befektetőket az üzletáguk bővítésére: aki először csak egy gyárat épített itt, az később gondolkozzon el a kutatás-fejlesztésen is" - tette hozzá az elnökhelyettes.
