Akár milliós ráfizetést hozhat egy „adóvizsgálat”, ha valaki eltitkolja a lakáskiadásból származó jövedelmét, míg a befizetendő adó összege egy átlagos lakás esetén, éves szinten, pár tízezer forint. Akik betartják a szabályokat, a bérbeadásból származó bevétel 10 százalékát költségként automatikusan levonhatják, és csak a bevétel 90 százaléka után kell adózni. Élhetnek egy másik lehetőséggel is, az úgynevezett tételes költségelszámolással, amikor a bevételből levonhatják a javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított összeget, továbbá értékcsökkenés összegét is. Ebben az esetben a költségeket dokumentumokkal, számlákkal kell igazolni.
Ha a bérbeadásból származó jövedelem összege meghaladja az évi 1 millió forintot, nem csak személyi jövedelemadót, hanem egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell.
Érdemes tehát alaposan megfontolni, hogy megéri-e trükközni, vagy jobb nyugodtan aludni. Azokat, akik mindenben meg szeretnének felelni a jogszabályoknak, a NAV egy információs füzettel is segíti a www.nav.gov.hu oldalon, az „Információs füzetek” menüpontban (10. Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai).
Egy egyszerű példa az ingatlan-bérbeadás utáni adózásról:
Tegyük fel, hogy valaki 10 millió forintért vásárolt egy lakást, amit havi 40 ezer forintért bérbe ad és a tételes költségelszámolást választja.
Mivel a lakáskiadásból származó bevétele nem éri el az 1 millió forintot, ezért a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást nem kell befizetnie, csupán a 16 százalékos személyi jövedelemadó terheli a költségekkel csökkentett bevételt. Végeredményben évi 36 ezer 800 forint személyi jövedelemadót kell fizetnie.
Ez természetesen egy utólagosan kiszámított átlag, a negyedévente fizetendő adóelőleg ettől felfelé és lefelé is eltérhet. Az adóelőleget negyedévenként, az adott negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.
