A csomag egyrészt olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek korszerűbb és átláthatóbb, kifejezetten kockázatalapú megközelítéssel szolgálják az egészség védelmét, másrészt hatékonyabb ellenőrzési eszközöket vezet be az élelmiszerlánc működésének irányt adó szabályok megfelelőbb alkalmazásának a biztosítására. A bizottság javaslata külön figyelmet fordít az intézkedések kisvállalkozásokra gyakorolt hatására. E vállalkozások mentességet kapnak a szabályozás legköltségesebb és legtöbb terhet jelentő elemeinek hatálya alól.
Az élelmiszerláncra vonatkozó jelenlegi uniós jogi keret csaknem 70 jogszabályból áll. A reformcsomag ezt öt jogszabályra szűkíti, és vissza kívánja szorítani a különböző folyamatok és eljárások során a mezőgazdasági termelők, állattenyésztők és élelmiszer-ipari vállalkozók (termelők, feldolgozók és forgalmazók) mindennapi munkáját jelenleg megnehezítő bürokráciát – olvasható a Magyar Külügyi Intézet hírlevelében.
Hatósági ellenőrzések
Az elmúlt időszak élelmiszerbotrányai ismét rávilágítottak arra, hogy az eddiginél hatékonyabb fellépésre van szükség a végrehajtó hatóságok részéről a fogyasztók és a becsületes élelmiszer-ipari szereplők védelme érdekében, legyen szó bármely (akár gazdasági értelemben vett), az élelmiszerlánc különböző szakaszain érvényes szabályok megsértéséből adódó kockázatról.
Az új szabályok a kockázatalapú megközelítést követik, ennek megfelelően pedig lehetőséget biztosítanak a hatóságok számára, hogy erőforrásaikat a legsürgősebb kérdések rendezésére összpontosítsák. A jelenlegi, díjfizetésen alapuló rendszer alkalmazási területét ki fogják terjeszteni a lánc többi olyan szektorára is, amelyek jelenleg nem járulnak hozzá anyagilag a teljes élelmiszerláncot lefedő, fenntartható ellenőrzések hatékony végrehajtásához.
Állategészségügy
A csomag a „jobb megelőzni, mint gyógyítani” alapelvre építve egyetlen jogszabály bevezetésével kívánja szabályozni az állategészségügy kérdését az EU-n belül. Célja, hogy egyrészt javítson a meglévő előírásokon, másrészt egységes rendszert teremtsen a betegségek hatékonyabb felismerése és ellenőrzése, továbbá az egészségügyi és az élelmiszer- és takarmánybiztonságot érintő kockázatok összehangolt kezelése érdekében. Emellett létrehozza az uniós beavatkozást igénylő betegségek csoportosítását és rangsorolását, lehetővé téve a kockázatalapú megközelítés alkalmazását és az erőforrások megfelelő felhasználását.
Növényegészségügy
Az új kártevők EU-n belüli megtelepedését elkerülendő, továbbá a növénytermesztők és az erdészeti ágazat védelme érdekében a bizottság a meglévő növény-egészségügyi rendszer korszerűsítését javasolja. Fokozottabb figyelmet kap a harmadik országokkal folytatott, nagyobb kockázatot jelentő kereskedelem kérdése és az ültetési anyagok jobb nyomon követése a belső piacon.
Növényi szaporítóanyagok
A világ vetőmag-kivitelének 60 százaléka az EU-ból származik. A csomag egyszerűbb és rugalmasabb szabályokat határoz meg a vetőmagok és más növényi szaporítóanyagok forgalmazására vonatkozóan azzal a céllal, hogy biztosítsa Európa termesztett növényeinek és erdeinek termelékenységét, alkalmazkodóképességét és sokszínűségét, valamint hogy megkönnyítse az ezekkel való kereskedést. A jogszabályok új, jobb és bevizsgált fajták, fajtameghatározásnak eleget nem tevő szaporítóanyagok (heterogén anyagok), hagyományos fajták és a piaci rést betöltő anyagok elérhetővé tételével kívánnak szélesebb választékot biztosítani a felhasználók számára.
