Az állásfoglalás szerint "ez a válságból való kilábalás nyitja". Az uniós kkv-knek csupán 13 százaléka folytat kereskedelmi tevékenységet, rendelkezik befektetésekkel, illetve működik együtt egyéb formában külföldi partnerekkel az unión kívüli nemzetközi színtéren. A brüsszeli bizottság ezért olyan koherens és hatékony uniós stratégia kialakításán dolgozik, amely támogatást nyújt a kkv-knak a nemzetközi piacokon. (Hogyan induljon egy kis és középvállalat az Egyesült Államokba?)
A kitűzött cél eléréséhez vezető út lehet az állásfoglalás szerint a vállalkozástámogatási szolgáltatások megerősítése, a koordináció erősítése és a már meglévő források, mint például az Enterprise Europe Network igénybe vétele. Ezáltal a kkv-k könnyebben hozzájuthatnak az új piacokra jutást és a megfelelő helyi partnerek megtalálását megkönnyítő információkhoz és támogatáshoz.
Unión belül sem könnyű
Jelenleg az uniós cégek alig több mint 9 százaléka forgalmazza termékeit másik tagállamban, így 26 milliárd euró értékű unión belüli kereskedelemtől esnek el évente a kereskedők. Jelenleg a határokon átnyúló tranzakciókat lebonyolítani kívánó vállalkozásoknak 26 eltérő nemzeti szerződési joghoz kell igazodniuk, ezeket le kell fordíttatniuk, ügyvédeket kell alkalmazniuk, ami átlagosan 10 ezer euróba kerül számukra minden egyes új exportpiac vonatkozásában. Ez főleg a kisebb cégeknek nagyon riasztó. (Az exportálni kívánó magyar mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a közhiedelemmel ellentétben mégsem nem a pénz-, hanem az információhiány a legnagyobb problémája.)
A 27 tagállamban alkalmazott eltérő adásvételi jogszabályok bonyolulttá és költségessé teszik a külföldre történő értékesítést. Ez a magyarázata, hogy az 500 millió európai fogyasztó elesik a szélesebb választéktól és az alacsonyabb áraktól. Ha több vállalkozás rendelkezne határokon átnyúló ajánlatokkal, különösen a kisebb nemzeti piacokon, jól járnának a fogyasztók, ezáltal a kkv-k és növekedhet a nemzeti GDP.
Egy 2011. októberi Eurobarométer felmérés szerint az európai cégek 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogyha lehetősége lenne rá, egységes európai szerződési jogot alkalmazna valamennyi, más uniós tagállambeli fogyasztóval folytatott, határokon átnyúló adásvétel során. Magyarország növekedése szempontjából is kulcsfontosságú, hogy a kkv-k minél nagyobb arányban exportáljanak. A hazai kisvállalkozók többsége azonban tőkeszegény és a hiányzó piacismeret is akadálya a sikeres külpiaci szereplésüknek. Az eltérő jogszabályok tovább nehezítik a külpiaci megjelenést.
