A Görögországgal kapcsolatos félelmeket a kormányalakítás bizonytalansága mellett az a sajtóhír is erősítette szerdán, hogy a dél-európai állam esetlegesen nem kapja majd meg a részére megszavazott 130 milliárdos hitelprogram következő részletét, amely nélkül a görög államkassza már június végére kiürülhet. A kérdés azért kapott különös hangsúlyt, mert - ha végül nem sikerül kormányt alakítani, amelynek jelenleg igen komoly esélye van - újabb választást legkorábban június 17-én lehet tartani.
Megkapják a pénzt a görögök
A kedélyeket némiképp megnyugtatta, hogy délután közölték: Görögországnak május 10-én átutalják a soron következő, 5,2 milliárd eurós hitelrészletet, de újabb összegre csak azt követően számíthatnak, hogy megvizsgálják a hitelnyújtás feltételeinek teljesítését Athénban.
Az Európai Bizottság bejelentésére a helyzet a konszolidálódott, bár később is voltak még nyugtalanító hírek: a Marketwatch például az euróövezeti pénzügyi mentőalap (EFSF) igazgató tanácsának közleményére hivatkozva arról írt, hogy 1 milliárd eurót visszatartanak majd az 5,2 milliárdos részletből, mindazonáltal a pánik elszállt, majd az utóbbi hírt is cáfolták. A piacok estére jórészt megnyugodtak: a főbb európai indexek fél százalék alatti mínusszal zártak (a frankfurti tőzsde nagyjából ennyit emelkedett), s megállt az euró meredek gyengülése is.
Gyengült a forint, emelkedtek a kockázati felárak
Az elmúlt napokban (a konkretizálódó IMF/EU megállapodással kapcsolatos reményekkel összefüggésben) a forint a bizonytalan nemzetközi hangulatban is viszonylag jól tartotta magát, tegnap azonban megtört az ellenállás: az euró árfolyama ismét 290 forint fölé emelkedett, s ugrottak a kockázati felárak is.
A legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA kimutatása szerint az irányadó ötéves magyar szuverén kötvényadósság törlesztési leállása elleni határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a szerdai londoni jegyzésben 518 bázispont környékén mozgott az előző esti 508,5 bázispontos záró után. A múlt héten - az idei év eleje óta először - még 500 bázispont alatti magyar CDS-árazások jellemezték a londoni piacot. (Az esztendő első napjaiban, amikor a fél világ a magyar államcsődtől retteget 750 bázisponton állt be az eddigi történelmi rekord.)
A magyar kockázati felárak alakulása nem a hazánkkal, hanem az európai helyzettel kapcsolatos vélekedés romlására utalt. CMA kimutatása szerint Spanyolország szuverén törlesztéskockázatának gyakorlatilag azonos Magyarországéval (a középárfolyam az előző napi 495,1 bázispontról 517 bázispontra emelkedett tegnap a londoni kereskedésben). A leggyengébb helyzetű euróövezeti adósnak ítélt Portugália irányadó ötéves állampapírjainak felára pedig 1094 bázispontra nőtt az előző esti 1068,7-ről.
Nem biztos, hogy értették Matolcsyt a piacok
Nem tett jót a magyar eszközök tegnapi értékelésének, hogy Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter tegnap ismertette a kormány a Széll Kálmán 2.0 és a konvergenciaprogram megvalósításához kapcsolódó egyes döntéseit. Ezek döntő többségében a korábbi terveknek megfelelőek voltak, elvben a befektetők számára pozitív üzeneteket tartalmazhattak, ha a piac számára meggyőző konkrétumokkal támasztják alá, hogy Magyarország hosszabb távon képes lesz a költségvetési hiányt a megfelelő szint (3 százalék) alatt tartani.
A miniszter által elmondottak azonban néhány ponton meglepetést okoztak, gondolva itt elsősorban az energia- és közműcégeket érintő terhekre, nevezetesen a miniszter azon bejelentésére, hogy a társasági adó három kulcsossá válik, s e piaci szegmensben 30 százalék lesz. (Jelenleg a társasági adó 500 millió forint árbevétel alatti cégeknél 10, az e fölöttieknél 19 százalék.)
A később megjelent magyarázatok szerint azonban ez félreértés: nem a társasági adó megemeléséről van szó, hanem arról, hogy terheik a Robin Hood adóval együtt nőnek ilyen mértékűre, ami akár még jó hírként is értelmezhető, hiszen a Széll Kálmán tervben eredetileg 16 százalék szerepelt (a tegnap bejelentett 30 százalékos kulcs, a 19 százalékos adót figyelembe véve pedig "csak" 11 százalékot jelent).
Mindezzel együtt az érintett hazai részvények erőteljes eséssel reagáltak a bejelentésre: a Mol árfolyama például 16 800 forintról 16 ezerre zuhant, ám a nap végére 16 400 forintig korrigált, amivel együtt a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe is délután 3 óra után jelentős mértékben visszaesett, majd a nap végéig némiképp visszakapaszkodott.
A nap vége e területen is megnyugvást hozott tehát, mindezzel együtt a következő napokban számos kérdésre kell konkrét válaszokat adni, amely miatt a piaci bizonytalanság várhatóan megmarad.
