A Turisztikai Menedzserek Szövetsége még a nyáron hívta életre azt a kerekasztal beszélgetés sorozatot, amely második alkalommal december 4-én került sorra. A Szombathy Pál moderálásával lezajlott beszélgetésen Polgár Tibor, Fáska Gábor és Selmeczi Vilmos (mindhárman TMSZ), Kovács László (Magyar Vendéglátók Ipartestülete), Puczkó László (Turisztikai Tanácsadók Szövetsége), Kovács István (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége), Rápolthy Edit (Hungexpo), Vancsura Miklós (Magyar Fürdőszövetség), Molnár-Ujj Erika (TDM Szövetség), Molnár Gabriella (Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége), valamint a szakmai sajtó két meghívott képviselője vett részt. Az eseményről a Turizmus Panoráma Bulletin közölt beszámolót.
A mintegy négyórás eszmecserén egyetértettek abban, hogy az ágazat egésze csak akkor tekintheti eredményesnek a működését, ha a benne szereplő vállalkozások is elégedettek, jól prosperálnak. Jelenleg azonban nem ez a helyzet, mert hiába mutatnak emelkedést a KSH adatai a vendégszámot és a vendégéjszakák számát tekintve, ha közben a vállalkozások eredményessége romlik, sőt, a legtöbb helyen már a minőség szinten tartására sincs forrás.
Megállapították, minden vállalkozásnak elemi érdeke, hogy megfelelően pozicionálja kínálatát a piacon, s folyamatos megújulás mellett tegyen meg minden tőle telhetőt a marketing és az értékesítés területén. Ugyanakkor leszögezték azt is, hogy a legjobb szándék és a legalaposabb tudás mellett is kudarca vannak ítélve, ha a desztináció – esetünkben az ország - nem elég vonzó, vagy nem elég ismert a turisták számára. Éppen ezért kiemelkedőnek nevezték a Magyar Turizmus Zrt., valamint a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ szerepét és felelősségét, s egyúttal rögzítették, hogy megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan, hogy az idegenforgalmi adó új beszedési rendje (a kerületekhez folyik be, s nem a fővároshoz – a Szerk.) miatt a főváros marketing szervezetének gyakorlatilag nincs központi, anyagi forrása.
Nehezményezték, hogy az állami irányítás hosszú hónapokra dedikált helyettes államtitkár nélkül hagyta az ágazatot, miközben a jogalkotók több olyan szabályozást is bevezettek – például a cafeteria járulékterhének növekedése -, amelyek súlyosan sértik az ágazat érdekeit. De soroltak több olyan jogszabályt is, amelyek évek óta borzolják a vállalkozók idegeit, mint például a nyitott szeszesitalpalackok tartásának tilalma, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi egy vörösboros étel, vagy egy rumos desszert elkészítését, annak a kockáztatása nélkül, hogy a hatóságok bezárják az üzletet.
Elhibázottnak tartották a TDM pályázatok kiírását is, megállapítva, hogy a források elaprózva, a valódi piacra segítésnek esélyt sem adva kerülnek a túl kis területeket képviselő szervezetekhez.Beszéltek a képzés anomáliáiról is, többek között arról, hogy most már nem csak a szakképzett munkaerő vándorol Nyugat-Európába, hanem a szakirányú képzést kereső diákok is, akik a környező, uniós országokban – ellentétben saját hazájukkal – térítésmentes képzésben részesülnek.
Nehezményezték, hogy az elmúlt években, évtizedekben sorra gyártották az elemzéseket, lobbi anyagokat, rendre benyújtották javaslataikat, azonban az esetek döntő többségében még érdemi választ sem kaptak. Mindezek ellenére kinyilvánították, hogy a turisztikai vállalkozások és szakmai szervezeteik előtt nincs más út, mint újabb és újabb javaslatok megfogalmazása, illetve azok közös, határozott képviselete.
