Az ÁNTSZ júliusban engedélyezte a „gyógyfürdő-intézmény" elnevezést. Hazánkban összesen 24 ilyen hely van: 7 Budapesten, 3 Nyíregyházán és egy-egy 14 másik vidéki városban.
Gyógyhely csak az lehet, amelyik gyógytényezővel rendelkezik, például gyógyvízzel és a használatához megfelelő infrastruktúrával. A gyógyhelyhez még szükséges a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételrendszer is: a levegő tisztasága, az alacsony zajszint, a rendezett zöldterület. A Nyíregyházától 6 km-re fekvő, 46 hektár területű Sóstógyógyfürdő a 400 hektáros Sóstói-erdő szélén fekszik, tehát minden adott a szanatóriumi állapothoz. A víz kedvező hatású ízületi, reumatikus és mozgásszervi betegségek, kopások kezelésére, műtétek utáni állapotok javítására, valamint nőgyógyászati és bőrgyógyászati problémák eredményes kezelésére. A 800 m mélyből feltörő, 50 fokos víznek már Mátyás király idejében gyógyerőt tulajdonítottak. 1927-ben sorolták gyógyfürdő kategóriába, de a státuszát országosan kevéssé ismerték.
A szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely önkormányzata emiatt kiemelt feladatának tekinti Sóstógyógyfürdő gyógyturisztikai vonzerejének erősítését, ezt szolgálta az ottani három létesítmény "gyógyfürdővé" nyilváníttatása és a gyógyhellyé történő minősítés kezdeményezése is - mondta el a település polgármestere az MTI-nek. Kovács Ferenc polgármester reméli, hogy a gyógyvíz híre a városban újabb beruházásokat indít el. Szállodák és éttermek épülhetnek, amelyekhez a város telkeket biztosítana a befektetőknek. Addig is remélik, hogy a címek jelentősen növelik majd a jelenlegi nyírségi fürdők látogatottságát, az alternatív gyógykezeléseket igénybe vevő táborát. Újabb kutatások is kezdődnek a sóstógyógyfürdői gyógyvíz orvosi hasznosítására.
