Országos szinten a lakásárak nominális értéken 20 százalékot estek 2008 elejéhez viszonyítva, amely ugyan a tavalyi évben trendszerű emelkedésnek indult, a jelenlegi különbözet még így is 15 százalékos. Nem csoda, hogy 2013–2014-ben nagy arányban voltak jelen befektetők a piacon, hiszen minden várakozás szerint ez jelentette a mélypontot. Tavaly – lokációtól függően – minden harmadik-negyedik vásárló befektetési céllal vett ingatlant, igaz, ezt a jelenséget az alacsony jegybanki alapkamat is segítette.
Az alacsony ingatlanárak tehát itthon is vonzóak, de külföldről nézve még inkább. Ha a forint gyengülésével is számolunk, akkor euróban 30 százalékkal (259-ről 315-re erősödött a vizsgált időszakban), amerikai dollárban pedig (ami 164-ről 259 forintra erősödött) 46 százalékkal olcsóbban lehet most lakást vásárolni nálunk, mint 2008 elején. Ezek összesített, országos ingatlanadatokra vonatkoznak, de hasonló a helyzet a leginkább értékálló, budapesti téglaépítésű lakásokra is. Itt az utolsó negyedévben nagy árugrás következett be, az árak most a 2008-as első negyedév 99 százalékának felelnek meg, vagyis mondhatni, hogy válság előtti árszint van. A forintgyengülés azonban itt is kedvező külföldről, ugyanis ezt a lakástípust euróban kb 20, dollárban kb. 40 százalékkal olcsóbban veheti meg egy külföldi vásárló.
Olcsó, de mégsem veszik
Ennek ellenére nem nagy a külföldiek jelenléte a piacon. Ugyan abszolút darabszámban növekszik a jelenlétük, arányuk a piacon csökkent az elmúlt három évben. 2012-ben az ingatlanvásárlók 2 százaléka volt külföldi, ez a teljes III. negyedévben nagyjából 420 tranzakciót jelent. 2013-ban valamivel erősebb volt a III. negyedév, így hasonló mennyiségű külföldi vásárló mellett a piaci részük 1,9 százalékra csökkent. Végül 2014-ben 1,8 százalékot mért a Duna House, igaz, egy erősebb piacon, ami becslésük szerint 515 külhoni vásárlót jelent 3 hónap alatt.
A vevők 45 százaléka érkezik valamelyik EU-tagállamból (illetve csekély számban Amerikából). Ők átlagban 14,8 millió forintot költenek ingatlanra. A piacon nagyjából 10 százalékot kitevő közel-keleti vevők ennél nagyobb összegben költenek, az ő átlagos vásárlási volumenük 16,8 millió forint volt ingatlanonként. A második legjelentősebb csoport a szláv vásárlóké, itt elsősorban orosz és ukrán vevőkről van szó. Ők a piac 30 százalékát teszik ki, és 23,3 milliós átlagon vásárolnak. Legdrágábban a távol-keletiek költenek, az ő átlaguk 26,7 millió volt, és a piac 15 százalékában vannak jelen.
