Amennyiben a Magyarországról Japánba, illetve Dél-Koreába irányuló kivitel a továbbiakban is ugyanolyan léptékben fog növekedni, mint hazánk EU-n kívüli exportja tette azt az elmúlt tíz évben, akkor a magyar cégek számára kiváló exportlehetőségek adódhatnak 2020-ra, mutat rá az Európai Bizottság megbízásából készült, „Executive Training Programme: az EU országainak kereskedelmi lehetőségei Japánban és Dél-Koreában” című jelentés.
- Mivel számottevő eltérés mutatkozik az uniós államokból Ausztráliába, illetve a Japánba és Dél-Koreába irányuló exporttevékenység között, arra következtethetünk, hogy az európai cégeket ezeken a távol-keleti piacokon rengeteg kiaknázatlan lehetőség várja – mondja Dr. Márkus Csaba, a program hazai koordinátora, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója.
Az elmúlt harminc év során az ETP program kiemelt szerepet játszott az uniós cégek Japánban és Dél-Koreában történő terjeszkedésében, és segítséget nyújtott számukra a távol-keleti országokban elterjedt üzleti gyakorlat megismerésében, valamint a kereskedelmi kapcsolatok kialakítását megnehezítő nyelvi és kulturális korlátok leküzdésében. (A magyar lakosság nyitott Japán iránt, leginkább az ország kultúrája és művészete, az ottani természet és a táj, valamint a tudomány és a technika terén elért eredményeik érdeklik őket - derül ki az Ipsos márciusban készült közvélemény-kutatásából.)
Japán 2010-ben hazánk EU-n kívüli exportjának a kilencedik legnagyobb piaca volt, ahol a tanulmány szerint a következő években főként az elektronikai piacon, a tavalyi súlyos természeti csapások utáni újjáépítésben, illetve az egészségügyben várnak komoly üzleti lehetőségek a magyar cégekre. Az Európai Unió és Dél-Korea között múlt év júliusában lépett életbe egy szabadkereskedelmi megállapodás, ezért a tanulmány azt valószínűsíti, hogy a Dél-Koreába irányuló uniós (és ezen belül a magyar) exporttevékenység az elkövetkezendő években tovább élénkül majd. Dél Koreában szintén az elektronikai cikkeket gyártó hazai vállalkozások kedvező fogadtatására számít a tanulmány, de felhívja a figyelmet az egészségügyi ágazat várható bővülésére, és a környezetbarát technológiák piacán tapasztalható fellendülésre is a távol-keleti országban.
Az ETP program
1979 óta összesen 1100 cégvezető vett részt az ETP programban a legkülönfélébb európai cégek képviseletében, 65 százalékuk később vezérigazgatói pozícióba került az adott cégnél. A programban részt vevő vállalkozások forgalma a részvételt követő tíz éven belül megduplázódott. Az ETP következő ciklusa 2012 novemberében indul, a pályázatok benyújtására 2012 májusáig van lehetőség. (Több esélye van a túlélésre azoknak a vállalatoknak, amelyek az exportpiacokra is termelnek, sőt, náluk inkább a bővülés a jellemző.)
Az Executive Training Programme (ETP) célja, hogy európai vállalatok vezető beosztású képviselői egy speciális, közel egy éven át tartó tréningprogram keretében megszerezzék azokat az üzleti, nyelvi és kulturális ismereteket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adott vállalat sikeresen megjelenhessen a japán/dél-koreai piacokon, illetve bővíthesse ottani üzleti kapcsolatait.
A tréningprogram részben Londonban, részben pedig Japánban/Koreában zajlik majd és részét képezi egy 12 hetes gyakorlat is, melyet a résztvevők japán és koreai vállalatoknál tölthetnek el. Fontos, hogy az ETP program iparágtól függetlenül elérhető a vállalkozások számára, és a költségek jelentős részét (résztvevőnként több tízezer euró összegben) az Európai Bizottság átvállalja. (Hiába a jó termék és a befogadó piac, marketing nélkül még a legjobb minőségű árut is nehéz értékesíteni külföldön.)