Többek között ezt, az ágazati gazdálkodás fehérítését, és így az állomány növelését célozta az élősertés és a hasított félsertés általános forgalmi adójának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentése is január 1-jétől.(Igaz, hogy ennek a levét a kistermelők ihatják meg.) A sertéságazat forgalmában 30-50 százalékra becsülik a feketegazdaság arányát. Ha ezt sikerülne értelmetlenné tenni – ez az áfa-csökkentés célja – akkor a legális termelők jelentős, illegális versenyelőnyt élvező konkurenciától szabadulhatnának meg. (Az áfacsökkentésről részletesebben itt olvashat!)
Czerván György államtitkár szerint azonban a sertéshús-termékek piacra jutásának támogatását, a belföldi genetikai alapok fejlesztését, a minőségbiztosítási rendszerek, valamint marketingprogramok kidolgozását is elő kellene segíteni. (A magyar húsipar is rossz helyzetben van.)
Jelezte: a múlt évben stratégia megállapodást kötött a VM a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével a mangalicából készült termékek minél szélesebb körben való népszerűsítésére, valamint a mangalica eredetigazolási, minőségbiztosítási programjának kifejlesztésére. Erre a múlt évben a szaktárca 110 millió forintot biztosított. Az egyesület számára az idén a tavalyihoz hasonló nagyságrendű finanszírozást ad a minisztérium.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke szerint az egyesület 170 tagot számlál, akik összesen 8000 kocát és évi mintegy 50-60 ezer mangalica hízósertést tartanak. Ez a magyar sertésállomány mintegy 2 százaléka. Az elnök utalt arra, hogy a tenyésztők sok állatot értékesítenek háztól, a mangalica a házivágás és az otthoni termékgyártás meghatározó állatfajtája. A vágóhidakra mintegy 20 ezer állat jut el, a húsukból készült termékek 75-80 százalékát külföldön adják el. A mangalicatenyésztésből származó összes árbevételt Tóth Péter évente mintegy 6 milliárd forintra becsülte.
A VII. Budapesti Mangalica Fesztivált február 7-9.között rendezik a fővárosban, a Szabadság téren. A rendezvényre a belépés ingyenes.
