Görögországban a hét végi választásokon - ha kis többséggel is, de - győzött az Új Demokrácia, elmúlt a közvetlen veszélye annak, hogy a dél-európai ország kilép az eurózónából, amelynek súlyos következményei lettek volna Európa egészére is. A piacok első reakciója kitörő öröm volt, már a nap végére világossá vált, hogy a megnyugváshoz ennél több kell: Európa csak időt nyert arra, hogy az uniós problémákkal foglalkozzon.

Csalódást okozott a FED - Jöhet az EKB kamatemelés?

Mindezzel együtt a hét első felében még volt mibe kapaszkodnia a befektetőknek: az amerikai központi bank szerepét betöltő FED szerdai ülését követően újabb likviditásbővítő intézkedések bejelentését várták. Így - bár több kedvezőtlen adat is napvilágot látott - a viszonylagos optimizmus fennmaradt. A világ legnagyobb gazdaságának pénzügyi vezetői által bejelentett intézkedések azonban elmaradtak a várttól: a kötvényvásárlási programot meghosszabbították, sőt, Ben Bernanke Fed elnök azt is jelezte, hogy a romló gazdasági folyamatok további beavatkozását tehetnek szükségessé, ám új ösztönzök egyelőre nem kerültek a rendszerbe, így a figyelem ismét az aggodalomra okot adó események felé fordult.

Ezek közül a Fed beszámolója is tartalmazott néhányat: a GDP növekedésre vonatkozó adatot lefelé, a munkanélküliségét felfelé módosították. Ezt a korrekciót azonban még várta a piac, az Európából érkező adatok viszont minden előzetes becslést alulmúltak. Ráadásul a legkedvezőtlenebb hírek a régió motorjának számító Németországból érkeztek: a ZEW gazdasági hangulatindex 14 éve nem látott mértékben zuhant, a feldolgozóipari beszerzési menedzser index 3 éve a legalacsonyabb értéket mutatta, s a pénteken publikált Ifo üzleti hangulatindex is nagyobbat esett az előzetesen becsült mértéknél.

A megjelent adatok alapján egyre erősödik a várakozás, hogy júliusban az Európai Központi Bank csökkentheti a jelenleg 1 százalékon álló eurókamatot, illetve egyéb lépéseket jelent be a gazdasági növekedés támogatására. Ezt megelőzően azonban a jövő hét nagy eseménye lehet az uniós csúcs, bár ettől konkrét előrelépéseket kevéssé várnak a piacok még akkor is, ha az előzetes bejelentések igéretesek.

Konkrét menetrend Európa megmentésére

Az euró melletti kiállást és az európai gazdasági növekedést fogalmazta meg célként az Európai Unió június végi csúcsára Mario Monti, Angela Merkel, Francois Hollande és Mariano Rajoy a Rómában pénteken tartott olasz-német-francia-spanyol találkozón.

Az EU június 28-29-i csúcstalálkozóján az uniós GDP egy százalékával egyező, százharmincmilliárd eurós gazdasági csomag szerepel napirenden - jelentették be a négyes római csúcs résztvevői. Közös célként a jövő heti eseményen azt jelölték meg, hogy "konkrét menetrend szülessen az európai gazdaság fellendítéséről".

Monti úgy fogalmazott, az "euró eddig sikeres európai projektje visszafordíthatatlan". Az EU és az Európai Központi Bank feladata az olasz miniszterelnök szerint az, hogy "hosszú távú európai gazdasági integrációról győzze meg az európai lakosságot és a piacokat".

Hollande kijelentette, mind a négyen tudatában vannak annak, hogy Európában "egységet kell sugározni". Franciaország miniszterelnöke szerint csak akkor "lehet majd lemondani a nemzeti szuverenitás egyes elemeiről, ha nagyobb lesz a szolidaritás Európában".

 "A szigorúság nem elegendő, szolidaritásra is szükség van" - mondta Angela Merkel. A német kancellár kijelentette, minden erővel "azon küzdünk, hogy az euró közös valutánk maradjon".  Berlin, Róma, Párizs és Madrid is támogatja a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését. "A növekedés és a pénzügyi stabilitás az érem ugyanazon oldala" - hangsúlyozta Merkel hozzátéve, hogy a németek azért "veszítették el bizalmukat, mert Európában egyesek nem tartották be a szabályokat".

Rajoy egységes európai bankrendszert sürgetett, de a spanyol miniszterelnök nem beszélt a Madridnak szánt európai segélyről, amelyet "részletkérdésnek" nevezett.  

Mérsékelt elmozdulások a piacokon

A deviza- és részvénypiacokon mérsékelt kilengéseket hoztak az események. Az euró a dollárral szemben a hét közepén többször közelítette az 1,275 dolláros határt, péntek délutánra azonban az 1,255 szint környékén állt be a jegyzés. A vezető részvényindexek 1-2 százalék körül estek. Az árupiacokon tovább süllyedtek az árak, az olaj (Brent) barrelenként 90 dollár alá süllyedt.

Jó erőben a forint

A hazai eszközök piacán a görög választás kedvező hatásai erőteljesen a későbbi elbizonytalanodás kevéssé éreztette hatását. A forint az euróval szemben 285 forint alá erősödött, s csökkentek az állampapírhozamok is: a 10 éves államkötvény hozama 8 százalék alá süllyedt. Hasonlóképp nem volt érdemi hatása a Magyarországra vonatkozó konkrét bejelentéseknek, pedig ezekből sem volt hiány.

Az európai pénzügyminiszterek (Ecofin) ülésén a várakozásoknak megfelelően döntöttek a Kohéziós Alapokból származó kötelezettségvállalások részleges felfüggesztésének megszüntetéséről. Előrelépés volt továbbá az EU-IMF tárgyalások megkezdése feltételeinek biztosításában is, a várakozások szerint a jegybanktörvényről akár két héten belül dönthet a parlament. Folytatódott emellett a jövő évi költségvetés véleményezése és értelmezése, amelyben egyelőre a kétségek sora nőtt: az Állami Számvevőszék is aggályokat fogalmazott meg a tervezettel szemben. Ez utóbbi azonban éppúgy nem gyakorolt negatív hatást a magyar eszközök piacára, mint a kedvező fejlemények. A piac továbbra is egy irányba figyel: az IMF tárgyalások elindulása egyelőre a kulcsa a mozgásoknak.