Fotó: MTI
A HITA a tavalyi év során összesen 29 multiszektoriális (gazdasági országimázs-építési) kiállításra, emellett 74 ágazati rendezvényre és 40, szintén multiszektoriális üzleti programra szervezett hazai kkv részvételt, illetve biztosította Magyarország megjelenését nemzeti stand megszervezésével - közölte Kerekes György elnökhelyettes. Mint mondta a fő exporttermékünk továbbra is az élelmiszer (azon belül is a borászat), a második helyen a textilipar áll, míg a képzeletbeli dobogó legalsó fokát a gép- és autóipar foglalja el. Ezen kívül a magyar cégek tevékenysége kiterjed az élettudományok, az ICT, az építőipar, a műanyagipar, a fa- és bútoripar, a védelmi ipar, a környezetipar, a kreatív ágazatok, a járműipar, a fémipar és a gépgyártás területére is.
Hogy a hivatal követni tudja, mennyire eredményesek az ilyen eseményeket zajló tárgyalások, rögtön az eseményt követően és hat hónap eltelte után is felmérést végeznek a résztvevő cégek körében. „Ennek alapján megállapítható, hogy a 114 rendezvényen az országot képviselő 1857 cég összesen mintegy 34 milliárd forint értékben kötött szerződést." - közölte Kerekes György. A Piac&Profit kérdésére válaszolva elmondta, hogy az előzetes adataik szerint a résztvevő magyar cégek 80 százaléka örülhetett tényleges üzletnek, ám ezek csak megközelítő adatok, mivel előfordul, hogy az első tárgyalások után hat hónappal sincs még szerződés, később azonban sikerül megegyezni.
Ide kapcsolódóan elhangzott, hogy a HITA új piacok felé nyitna, elsősorban kelet felé. „Ám ez nem jelenti azt, hogy csak Kínába mennénk, hiszen az arab országokból, Indiából, Közép-Ázsiából is sok érdeklődő van a magyar termékek iránt"- közölte Kerekes György.
18 ezer új munkahely?
A HITA másik fő feladata a befektetésösztönzés, az erről szóló beszámoló szerint tavaly a Projektmenedzsment Osztályok 83 projektet (ez mostanra 100 felett jár) és 70 megkeresést kezeltek, valamint saját, és NGM-szervezésű tárgyalásokon vettek részt. A projektek, melyek értéke meghaladja az ötmilliárd eurót és a szervezet reményei szerint akár 18 ezer munkahely létrehozásában is segíthetnek, főleg az Amerikai Egyesült Államokból, Németországból és a Távol-Keletről erednek, míg az ágazatok szerinti megoszlást tekintve a járműipar, az elektronika, az élelmiszer és a logisztikai szektor viszi a prímet. Mint elhangzott, nemcsak új országot és ágazatok jelentek meg, hanem maguk a beruházók is változnak: megjelentek a kisebb projektek, mely során családi tulajdonban lévő cégek akarnak beruházni. „Nekik jellemzően a válság után is maradt saját tőkéjük, tehát nem hitelből fizetik a befektetéseiket, de további előny az is, hogy elkötelezettebbek is az ország iránt, ha egyszer letelepedtek, akkor itt gondolkoznak a további fejlesztésekben is. Őket kell nekünk most megfogni" - jelentette ki az elnökhelyettes.
Ebből a portfólióból tavaly 24 pozitív döntés született, melynek eredményeképpen a közeljövőben 5.736 új munkahely jöhet létre, míg a beruházások értéke eléri a 924 millió eurót. Kerekes elmondása szerint ennek a fele, 12 beruházó rendelkezik EKD (egyedi kormány döntés) ajánlással, tehát kap állami támogatást. Ennek tulajdonképpen minden beruházó - legyen magyar, külföldi, esetleg multinacionális cég - kedvezményezettje lehet, ha megfelel a kritériumoknak. Az elnökhelyettes elmondta azt is, hogy bár a kormány jelenleg a korábbinál kevesebb támogatást nyújt ilyen címen, de „ezeknek a megtérülésére jobban odafigyel."
Forrás: HITA
A hírünk kétes, a tapasztalatok pozitívak
A HITA idén indította el a REINVEST nevű programját, melynek célja, hogy felmérjék a cégek elégedettségét a szabályozási és befektetési környezetről, munkaügyi kérdésekről, életszínvonalról. Az így kapott értékelésekből a szervezet összesítést készít, melyet a kormányzat döntéshozói elé terjeszt. Az eseményen elhangzott, hogy azért is fontos az ilyen jellegű felmérés végzése, mert a nemzetközi statisztikák szerint a befektetések 60 százaléka újrabefektetés, tehát amikor már egy jelenlévő beruházó bővíti tovább a meglévő érdekeltségeit. Vonatkozó magyar adat nincs, de a HITA tapasztalatai szerint „szeretnek maradni és terjeszkedni a már letelepedett cégek".
Kérdésre válaszolva Kerekes György elmondta, hogy bár az, hogy Magyarország az utóbbi időben sokat szerepelt a külföldi lapok címoldalán - gyakran negatív hírként - sokakban előítéleteket támasztott, azonban ha valaki Kelet-Európában akar beruházni, akkor a tapasztalat szerint ad egy esélyt az országnak. „A befektetőnek fontosabb egy újsághírnél az, hogy tud-e képzett munkaerőt találni, van-e olyan helyszín, ami megfelel neki, megfelelő-e a támogatási rendszer, illetve talál-e helyi, jó minőségű terméket előállító beszállítókat" - magyarázta Kerekes György. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy itt még van bőven tennivaló, hiszen a magyar cégek felkészültsége hagy még kívánnivalót maga után. Példaként a General Motors beruházását említette, ahol a beruházást vezető szakember elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy hat magyar beszállítóval is sikerült megállapodni (előzetesen 2-3 magyar céggel számoltak), ugyanakkor nem felejtette el megjegyezni, hogy a magyar cégek mentálisan, elkötelezettségben még jelentősen le vannak maradva a külföldi vetélytársaiktól.
