Az euró a dollárral szemben péntek délután 1,265-1,260 sávban járt, amely nagyjából megfelel a hét elején tapasztaltnak, amikor még a piac azt ünnepelte, hogy Spanyolország bankjai megmentésében nemzetközi segítséget kér. Igaz, okoztak némi aggodalmat a héten megjelent hitelminősítői döntések (ezek nyomán az euró/dollár jegyzés is 1,245 dollárig esett), illetve azok az elemzések, amelyek Görögország esetleges kiválásának következményeit vázolták fel, az utolsó nap azonban az árfolyamok alapján inkább a bizakodás, mint a pánik jellemezte a piacokat. A devizapiacokhoz hasonló pályán mozogtak a főbb indexek is: a frankfurti mutató péntek délután - csakúgy mint a hét első napjának délelőttjén - a 6250-6200, a londoni FTSE 100 az 5500-5520 pontos szintek között ingadozott.
A világ vezetői persze mindent meg is tettek annak érdekében, hogy megnyugtassák a befektetőket.
Készülnek a jegybankok
Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke jelezte, hogy a pénzintézet készen áll arra, hogy szükség esetén támogassa az euróövezet bankrendszerét. Mario Draghi elmondta, hogy továbbra is biztosítják a likviditást azoknak a bankoknak, amelyek esetében ez szükséges. A bankelnök szerint noha az utóbbi időben kiéleződött az adósságválság a hitelpiacok általános állapota jobb, mint tavaly ősszel volt, és ebben nagy szerepet játszottak az EKB likviditásbővítő lépései.
Az EKB elnöke kiemelte azt is, hogy Európa döntéshozói hamarosan ismertetik víziójukat az euró jövőjéről, ami létfontosságú a piacok és az unió polgárainak megnyugtatása érdekében. Hozzátette, hogy szoros kapcsolatban van Herman Van Rompuy elnökkel, Barroso bizottsági elnökkel és Jean-Claude Junckerrel, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának (Eurogroup) fejével, hogy eszmét cseréljenek annak a víziónak az elemeiről, amely hosszabb távra megformálja gazdasági és monetáris unió jövőjét. Kiemelte hogy a tervet néhány napon belül nyilvánosságra hozzák, hogy már az Európai Tanács, az uniós állam- és kormányfők június 28-29-iki találkozóján megvitathassák.
Sajtóhírek szerint a világ legfontosabb jegybankjai összehangolt akciót terveznek a globális pénzpiacok stabilizálására, ha a vasárnapi görög parlamenti választások eredménye árfolyam-zavarokhoz vezet. A G20 csoport június június 18-án és 19-én tanácskozik a mexikói Los Cabosban.
Mi várható?
A KBC Equitas elemzői a hét végi görög választásokat illetően három lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel. Véleményük szerint a legvalószínűbb a piacok számára a legkedvezőbb, de súlyos turbulenciák is jöhetnek, ha az EU-ellenes erők kerekednek felül a dél-európai államban.
Az intézmény vezető közgazdása szerint az EU-barát Új Demokrácia győzelme a legvalószínűbb forgatókönyv. A mentőcsomagokat támogató erők koalíciója lenne a legkedvezőbb a piacok számára, hiszen az új kormány igyekezne gyorsan megegyezni a feltételekről, így Görögország - legalábbis rövid távon - az eurózóna tagja maradna. Mindezzel együtt a szakember szerint 60 százalék a valószínűsége, hogy a kedvező forgatókönyv ellenére a görögök két éven belül kilépnek az eurózónából, mert az EU-IMF-ECB hármas teremtette feltételeknek hosszabb távon feltehetően nem tud megfelelni az ország. A kilépés ugyanakkor rendezett módon, a tovaterjedő "fertőzést" megakadályozva történhet, ha a rendelkezésre álló időt Európa a megfelelő intézkedések kidolgozására használja.
A második forgatókönyv járhat a legsúlyosabb piaci hatásokkal, ha a nyíltan mentőcsomag-ellenes Syriza alakít kormányt. A kormány feltehetően elutasítja a "Trojka" követeléseit (legalábbis újratárgyalná a feltételeket), így nemzetközi szervezetek megvonhatják az országnak nyújtott támogatást. Ez nem jár feltétlenül az eurózónából való kieséssel, a görög bankok például továbbra is részesedhetnek az ECB nyújtotta likviditásból.
A harmadik, legkevésbé valószínű forgatókönyv szerint ismét nem alakul kormány a választás után. Valószínűleg erre is negatívan reagálnának a piacok, hiszen a kormányalakítás elmaradása miatt nem léphetnének életbe június végéig a megkövetelt megszorító intézkedések, ami miatt a "Trojka" szintén beszüntetheti a támogatását.
Nekünk sem mindegy...
Az, hogy a hét végén mi történik hatással lesz az unió, s ezzel együtt Magyarország gazdaságára is, hiszen az eredményektől függően pozitív vagy negatív irányba elmozduló befektetői hangulat döntő befolyásolhatja a magyar EU/IMF tárgyalások kimenetelére - hangsúlyozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakember két alapforgatókönyvet vázolt fel. Ezek közül álláspontja szerint Magyarország számára mindenképpen előnyösebb végeredmény, ha a görög lakosság egy, az unió iránt elkötelezett kormánynak szavaz bizalmat. Ebben az esetben Görögország tagja maradhat az EU-nak, és teljesíthetik az EU-nak és az IMF-nek tett vállalásokat, ami megnyugtathatja a piacokat.
Amennyiben viszont a baloldali radikális erők kerülnek hatalomra, és az eddigi megállapodásokat semmisnek tekintve Görögország elhagyja az eurózónát, az mély recesszióba sodorhatja Európát, vele együtt Magyarországot is, és akár jövőre is a gazdaság visszaesésére lehet számítani. „Ebben az esetben a forintárfolyam és a kötvényhozamok eddigi csúcsokat meghaladó emelkedésével, valamint a jegybanki alapkamat emelésével kell számolni, ami az EU/IMF tárgyalások lényeges felgyorsítását eredményezheti" - mondta el Horváth István.
