Az utóbbi évtizedek során a fenntartható fejlődésről folytatott diskurzus mentén kialakult egy mára különösen fontossá váló mutató, az ún. ökológiai lábnyom. Az ökológiai lábnyom annak a földterületnek a méretét jelképezi, amely a mindenkori társadalom életvitelének fenntartásához szükséges javakat meg tudja termelni. Egy vállalat lábnyomának kiszámítása során figyelembe kell venni többek között az autóhasználati szokásokat, beleértve a megtett utat és a jármű átlagos fogyasztását. A szállítmányozással foglalkozó vállalkozások számára ezért kiemelten fontossá vált a károsanyag-kibocsátás mértékének visszaszorítása.
Több kibocsátás, több költség
„A károsanyag-kibocsátás mértékét befolyásolják a különböző logisztikai és szervezési kérdések, azonban nagyobb a szerepe azoknak a tényezőknek, amelyek az üzemanyag-fogyasztás növekedéséért is felelnek. Tapasztalataink szerint a szállítmányozás területén az üresen futott kilométerek, valamint az ideálisnál hosszabb útvonal választása fokozza a környezetterhelést, de fontos szerep jut a jármű életkorának, a rendszertelen karbantartásnak és a nem megfelelő vezetési stílusnak is” – hangsúlyozta Bagossy Tamás, a WebEye Magyarország ügyvezetője. (A flottakövetés és az így elérhető benzinmegtakarítás a vállalkozók mellett hosszabb távon a fogyasztóknak is megéri.)
A gyakorlatban a környezet terhelésének csökkentése a jármű állapotának felmérésével kezdődik, hiszen a kamion kora, a futott kilométerek, valamint a megfelelő guminyomás nagyban befolyásolják a fogyasztást. A régebbi járműtípusok használata például akár 25 százalékkal nagyobb környezetterheléssel jár az újabb modellekhez képest. A fuvarfeladatok megszervezése során fontos az útvonalak megfelelő kiválasztása, mivel a feleslegesen vagy üres kamionnal futott kilométerek plusz költséget jelentenek – azonban a rövidebb útvonal nem feltétlenül eredményez alacsonyabb fogyasztást. A nem megfelelő minőségű üzemanyag a levegőbe kerülő káros anyagok mennyiségének növelése mellett hosszabb távon károsíthatja a motort, ezért a tankolás során erre is érdemes ügyelni. Vezetés közben mindössze a felesleges fékezéseket és gyorsításokat javasolt kerülni a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, azonban a hosszú évek rutinja mellett kialakult beidegződések korrigálása olykor külön odafigyelést igényelhet a gépjárművezetőtől.
Ezeknek köszönhetően csökkenthető a járművek üzemanyag-fogyasztása, továbbá elkerülhetőek a feleslegesen futott kilométerek, így kevesebb kipufogógáz jut a levegőbe – derül ki a WebEye Magyarország elemzéséből.
Közös célok
Az Európai Unió már hosszú ideje kiemelt jelentőséggel foglalkozik a környezetszennyezés problémájával, így nem csak az újonnan forgalomba állított motorok károsanyag-kibocsátásának mértékét szabályozzák, hanem általános célokat is kitűznek a következő évekre. 2020-ig az unió területén a megújuló energiaforrások használatának például el kell érnie a 20 százalékot, egy 1996-os direktíva pedig 2050-ig 60 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását a haszongépjárművek esetében.
A telematikai megoldások segítségével a fuvarozók nemcsak könnyebben megszervezik a fuvarfeladataikat, hanem optimalizálhatják és ellenőrizhetik a járművek üzemeltetését, karbantartását is. Ennek eredményeként akár 15 százalékkal is csökkenteni tudják a szállítmányozásból fakadó károsanyag-kibocsátást. Az újgenerációs telematikai rendszerek révén nem csak a jármű adatai ellenőrizhetők, hanem a sofőr vezetési stílusával kapcsolatban is fontos információk nyerhetők ki, amelyek elősegítik a hatékony flottamenedzsmentet. A költségek optimalizálása mellett ezek a szolgáltatások segítik a fuvarkapacitás maximalizálását, az általuk szolgáltatott adatoknak köszönhetően pedig a gépjárművek ökológiai lábnyoma is csökkenthető” – mondta el Bagossy Tamás.
