Azt követően nyilatkozott így, hogy a mai napon közzétették a közúti fuvarozás belső piacának integrációjáról szóló jelentést. Eszerint az európai utakon lévő összes teherautó mintegy negyede – vissza a telephelyre tartva vagy két fuvar között – nap mint nap üresen közlekedik. A jelentés szerint csökkentené az üresjáratok számát és növelné az ágazat hatékonyságát, ha a tagállami közúti fuvarozási piacokon fokozódhatna a verseny.
Kallas alelnök a következőket nyilatkozta: „A jelenlegi szabályok pazarlásra kényszerítik az európai vállalatokat, a közlekedés valamennyi résztvevőjére kihatnak, és károsak a környezetre. Az ágazat és a járművezetők számára világos szabályozást, illetve jó munkakörülményeket kell teremtenünk. Remélem, hogy a következő Bizottság továbbhalad ezen az úton.”
Az EU-ban a szárazföldön szállított áruk közel háromnegyedét (72 %-át) közúton fuvarozzák; az ágazat éves forgalma 300 milliárd euró, így mintegy 2 %-ban járul hozzá az EU GDP-jéhez. Ugyanakkor a szárazföldi fuvarozás, amelynek része a közúti fuvarozás, az egyetlen olyan közlekedési mód, amelyben 2001 óta csökkent a munka termelékenysége (–0,2%).
Az Európai Unióban a tagállamok fuvarozási tevékenysége teszi ki a közúti fuvarozás 67 %-át. Ugyanakkor a külföldi fuvarozók továbbra is nagyon korlátozott mértékben tudnak belépni más tagállamok piacára. A jelentés szerint a nehéz tehergépjárművek gyakran üresen közlekednek: az EU-ban az összes tehergépjármű 20 %-a üresen fut. A tagállami közlekedésben ez az arány már 25 %.
A közúti fuvarozási ágazatban mintegy 600 000 vállalat működik, igen jelentős részük kis- vagy középvállalkozás, amelyek közel 3 millió alkalmazottat foglalkoztatnak. A közúti fuvarozás terén a közeljövőben hiány lesz járművezetőkben. A járművezetőkön is fog az idő, a közúti fuvarozás pedig nem tekinthető vonzó foglalkozásnak. A közvélemény megítélése szerint a munkakörülmények nehezek, és a tagállamok sem hajtják végre következetesen a szociális rendelkezéseket.
Az Európai Parlament közelmúltban elkészült tanulmánya szerint évente közel 50 millió euróra tehető a kabotázs (külföldi fuvarozó belföldi szállítási tevékenységet) elleni korlátozások fenntartásának költsége. A kabotázs elleni korlátozások felszámolása hozzájárulna az üresjáratok csökkentéséhez, mert akkor a fuvarozók egyesíthetnék a szállítmányokat és kihasználhatnák a visszautakat. A korlátozások feloldásával a flottakezelést is optimalizálni lehetne, ezáltal pedig összességében javulna az EU gazdaságában a logisztika hatékonysága. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy az EU továbbra is vonzó célpont legyen a feldolgozóipar és a kereskedelem számára.
Mindennek eredményeként a jelentés legfőbb megállapításai szerint
- A tagállamok végrehajtó hatóságainak fokozniuk kell a meglévő jogszabályok eredményesebb és következetesebb végrehajtására irányuló erőfeszítéseiket.
- A Bizottság és az EU ehhez azzal nyújthat segítséget, hogy pontosítják a szabályokat, amelyeket a tagállamok jelenleg eltérően értenek, értelmeznek és hajtanak végre.
- Hatékonyabban kell alkalmazni a szociális szabályokat a közúti fuvarozás területén, hogy az ágazat vonzó legyen az új járművezetők számára, és ki tudja elégíteni az árufuvarozás iránt a jövőben várható keresletet.
- Az EU-nak lehetősége van arra, hogy javítsa a gazdaság hatékonyságát, és csökkentse a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátását.(Számottevő mértékben csökkenthető a szállítmányozás során a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyisége az útvonal alapos megtervezésével, a flottakövető megoldások segítségével, illetve a vezetési stílus megfelelő megválasztásával is.)
