A komplex értékesítés segítheti a kis sörfőzdéket

A kisüzemi sörfőzdék számára a kulturális eseményekhez, fesztiválokhoz kapcsolódó megjelenés jelenti a legjobb lehetőségeket az ismertség növelésére – mondta el lapunknak Vaskó György, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke. Idén júniusban, a harmadik Budavári Sörfesztiválon is kiemelt szerepet kapnak a kisüzemi főzdék, a látogatók a nagyobbak termékeivel együtt összesen közel kétszázféle nedűt kóstolhatnak majd. A fesztiválok mellett mára kifejezetten a kézműves sörökre „szakosodott” vendéglátóhelyek is létrejöttek, például a budapesti Léhűtő vagy Élesztő – hogy csak a legfrissebbeket említsük –, vagy épp a Sörmanufaktúra mellett néhány erre szakosodott üzlet is állandó megjelenési lehetőséget kínál a kisebb, jó minőségű italokat kínáló főzdéknek.

Nem kell konkurálni

A fesztiválok nemcsak a közönség, de a kisebb sörfőzdék számára is kiváló lehetőséget jelentenek – hangsúlyozta Vaskó György –, mivel a kisebb gyártók számára a legnagyobb nehézséget a fogyasztókhoz való eljutás, a promóció biztosítása jelenti. Véleménye szerint a kisüzemi söröknek nem kell konkurálnia a nagy gyártók termékeivel, hanem azokat a piaci réseket tudják betölteni belföldön, amelyeket a nagy sörgyárak szabadon hagynak. Elsősorban tehát különlegességekkel, kiemelkedően magas minőséggel maradhatnak a piacon. A kisüzemek a sörgyártáshoz csak hazai és természetes anyagokat használnak, a főzdék színvonala megfelel az európai elvárásoknak. Az igényesség és a különlegesség a jelszavuk, amit egyre inkább értékelnek a fogyasztók is.

De mi az a kisüzem?

Kis sörfőzdének tekinthető az a sörelőállító műhely, amely 20 ezer hektoliter alatti mennyiséget készít évente. Vaskó György egy korábbi nyilatkozata szerint a főként családi tulajdonban lévő kis sörelőállító üzemek általában 500 és 2500 liter közötti mennyiséget készítenek naponta. A kategóriák behatárolása nem egyszerű, a kisüzemi mellett egyre többször kerül elő a „kézműves sör” kifejezés is. A mindennapi használatban kézművesnek tekintjük a kisüzemek söreit, hiszen kisebb berendezésekkel, nagyobb élőmunkaigénnyel dolgoznak, a sörmester pedig marketing- és pénzügyi osztályok közbeiktatása nélkül, saját belátása szerint valósítja meg ötleteit – mondja a sörpont blog.

Jelenleg a magyar sörtermelés 0,5 százalékát adják, a keresletet kielégítik, de ennél többre is képesek lennének. A fejlődés ezen a területen az lehet az elnök szerint, ha a sörelőállító üzemek komplex módszerrel értékesítik termékeiket, vagyis megjelennek velük különféle fesztiválokon, illetve helyben a kistérségekben, valamint a maguk által üzemeltetett panziókban, vendéglátóhelyeken értékesítik azokat. Van hova fejlődni, a kézműves sör forgalma világszinten 2012-ben is dinamikusan fejlődött, a Folyékony Kenyér blog szerint elérte a 10%-ot az amerikai sörpiacon.

Nehéz múlt

Bár mostanában egyre többet hallani a kézműves magyar sörökről is, egyesek már egyenesen sörforradalomról beszélnek a házi sörök térnyerése kapcsán, a ma létező mintegy ötven kisüzemi főzde szinte semmi a korábbiakhoz képest – mondta el kérdésünkre a szakember. A kisebb főzdék száma a fénykorban, a kilencvenes évek közepén elérte a 350-et, és a magyar sörgyártás termelésének a 0,5 százalékát adta. A jogszabályi környezet azonban sok szempontból nehezítette a kisüzemi főzdék fennmaradását.

„A kisüzemi söröknek nem kell konkurálniuk a nagy gyártók termékeivel, a piaci réseket tudják betölteni."

Problémát okozott többek között a jövedéki törvény, a jövedéki termékhez kapcsolódó kettős könyvelés előírása, de az is, hogy a többségében kft.-ként megalakult cégek nem tudtak hitelt szerezni. A kisüzemi főzdékre kaució is vonatkozott például egy ideig, megelőzendő az esetleges szabálysértéseket. Ehhez jött még a multinacionális sörgyárak magyarországi terjeszkedése, amelyek az olcsó és kommersz söreikkel uralják a piacot. A szabályozás gyakran változott, emiatt is alakult meg az érdek-képviseleti szervezet majd’ húsz évvel ezelőtt. Vaskó elmondása szerint a ma működő ötven főzde egy része is viszonylag frissen alakult, tehát korábban még ennél is rosszabb volt a helyzet. Vagyis a kisüzemi sörfőzés nagy hagyományra tekint vissza, és bár a főzdék – köszönhetően a trendek változásának és a sör gasztronómiai divatjának – egyre inkább láthatóak, nem mondhatni, hogy növekvő piacról lenne szó. Hiába egyre divatosabbak a kézműves, kisüzemi sörök, a bevétel mégsem nő egyelőre, hiszen a magasabb kategóriájú italokhoz kevés a vásárlóerő. Ez Vaskó György elmondása szerint különösen érinti az észak-magyarországi főzdéket, amelyek között bár vannak kiváló minőséget képviselők, a helyben értékesítésből nem tudnak megélni, a terjesztésre pedig nincs kapacitásuk, ezért is segíthet az összefogás, illetve ha élnek a szervezett megjelenési lehetőségekkel.

Segít a szabályozás

A kisüzemi főzdék helyzetét jelentősen könnyíti a „sörös nagyhatalmakra” jellemző szabályozáshoz hasonló elvek átvétele. A rájuk vonatkozó kedvezményeket 2012 januárjában szavazta meg a parlament. Ekkor a házi sörfőzés 1000 literig való engedélyezése mellett könnyítettek a kisüzemi sörösökre vonatkozó szabályozáson is. Így a sörfőzdéknek például a termékmérleg párhuzamos vezetése helyett elegendő a számviteli szabályoknak megfelelő készletnyilvántartást vezetniük, a nagyok számára előírt elektronikus nyilvántartás mellett engedélyezik a papír alapú adatkezelést, és a kisüzemi sörfőzdékben előállított sör 50 százalékos kedvezményes adót kell csak, hogy fizessen – ahogy azt az unió is engedélyezi. További engedmény a kisebb főzdéknek, hogy 2012-től felére csökkentették a fizetendő biztosíték minimumát, sőt lehetőség van 250 ezer forintos biztosíték letételére is. Ezekre olyan üzemek jogosultak, amelyek nem állnak más főzde tulajdonában, éves termelésük pedig nem halad meg egy bizonyos - pár ezer-pár tízezer hektoliteres – mennyiséget.