15 milliárdot költhetünk halra – csak legyen, aki megegye

Jelentősen nőnek a magyarországi haltenyésztésre fordítható uniós források. Az ágazat egyébként már a korábbi években is jelentős sikereket könyvelhetett el, már csak a hazai fogyasztást kellene emelni.

Kép: SXC

Az édesvízi haltermelés jelentős fejlesztésre számíthat az elkövetkező hét évben. A magyar agrárdiplomácia sikereként könyvelhető el, hogy az új Magyar Halgazdálkodási Operatív Programon (MAHOP) keresztül a haltermelő beruházások infrastruktúrafejlesztésére, a halgazdálkodási ágazat innovációjára, költségcsökkentő és energia-hatékony technológiai fejlesztésére jelentősen több uniós forrás jut – közölte a Földművelésügyi Minisztérium. (Az Operatív Programokat május elején véglegesítette a kormány, erről itt olvashat részletesebben.)

Újabb lökést adhat, hogy két éves egyeztetés után döntés született a Közös Halászati Politika végrehajtására és a halgazdálkodási ágazat fejlesztésére felhasználható uniós támogatásról.  Az uniós döntés alapján Magyarország az új Európai Tengerügyi és Halászati Alapból a korábbiakhoz képest 12 százalékkal több pénzügyi forrásból gazdálkodhat.

Mintegy 15,5 milliárd forint támogatás áll majd rendelkezésre a halgazdálkodási ágazat fejlesztésére a következő 7 évben. A program elsődleges céljai között szerepel a haltermelés növelése, a termékpaletta bővítése, a halastavak természeti értékeinek megőrzése és az ágazat versenyképességének növelése.

Amíg Magyarország édesvízi halászatban, haltermelésben az európai élmezőnybe tartozik, addig a fogyasztás alig éri el az évi fejenkénti négy kilót. Az igények feltámasztására a halgazdaságok a választék bővítésére törekednek. Így a ponty mellett egyre újabb fajok jelennek meg. Például a Hajdú-Bihar megyei Tukán afrikai törpeharcsa előállítására rendezkedtek be. Növekszik a pisztráng és a tokhalak hazai előállítása is, Jászkiséren pedig a geotermikus víz, a hulladék hő kihasználására az ínyenceknek való trópusi halfaj, a barramundi tenyésztésére álltak rá.

Jó jel, hogy az utóbbi években változnak a hazai fogyasztási szokások. Korábban a magyarok főleg karácsonyhoz kötődően ettek halat, az elmúlt években – jelentős részben a nyári halászlészezonnak köszönhetően – viszont nyáron is több fogy. Üröm az örömben, hogy a többlet közel fele importált tengeri hal, zömmel konzerv formájában.

Ha csak egyetlen kilogrammal növelni lehetne az évenkénti hazai halfogyasztást, az húsz százalékkal növelné a belföldi hal iránti keresletet. Külön kiugrási pontot jelent, hogy a tengerből kifogott mennyiség évek óta gyorsan csökken, 2000 és 2007 között 1,7 millió tonnával kevesebb hal végezte az unió hálóiban. Zöld szervezetek évek óta hangoztatják, hogy a legfontosabb étkezési tengeri halfajok állománya összeomlóban van világszerte. Becslések szerint a fogás visszaesése gyorsuló ütemben nőhet, így komoly rés keletkezik az uniós halpiacon, amelyet többek között a magyar édesvízi fajták tölthetnek be.

Véleményvezér

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák 

A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.
Trump matekja nem stimmel

Trump matekja nem stimmel 

Mit szólnak a befektetők Trump vámjaihoz?
Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo