A kérdést PeterBoKiaer, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank részvénypiaci elemzője veti fel legfrissebb elemzésében. Az ilyen kérdéseknek a táptalaja az a sok általánosítás, amely a sajtóban a Facebook tőzsdére vitelével kapcsolatosan vagy például a LinkedIn értékeléséről kapott szárnyra. Ezen társaságok az új közösségi médiát képviselik, és nem az informatikai befektetések összességét.
Az alábbi táblázatban különböző informatikai cégeket sorolunk fel, bemutatjuk a technológiai piac egyes ágazatait és a közismertebb cégekre érvényes értékelést.
Megnevezés | Hardver % | Első pü. év PE szorzója |
Apple | 95% | 14,1 |
Cisco | 90% | 11,7 |
Dell | 80% | 8,1 |
HP | 80% | 6,0 |
EMC Corp. | 75% | 17,1 |
Oracle | 20% | 18,0 |
IBM | 16% | 13,9 |
Microsoft | 1% | 11,2 |
0% | 17,1 | |
0% | 700,0 | |
0% | 100,0 |
Forrás: Saxo Bank és Factset Research adatok
A lista elején álló társaságok értékelési szorzója nem magas, ezért az értékelés változásából adódó korrekció sem lehet nagy. A táblázaton lefelé haladva egyre több szoftverrel és közösségi médiával foglalkozó vállalatot látunk. A LinkedIn az általánosan elfogadott vélemény szerint 2012-ben a befektetéshez képest hétszázszoros nyereséget hoz, ugyanakkor a Facebook esetében a piacon százszoros PE szorzóról beszélnek. A mutatót a szakember a legjobb esetben is csak ötvenötszörösre taksálja. (A Facebook-on zajló beszélgetésekből még a munkanélküliséget is meg lehet jósolni az ENSZ.)
Az új cégek hajlamosak a buborékosodásra
Úgy véli a közösségi média értékelése a 2000-es évek buborékját idézi. A lehetőségeket szokás ugyanis egytől-egyig beépíteni, a növekedést kivetíteni és végül piacvezetést feltételezni. Ez a módszer általában magas elvárásokat eredményez. Itt azonban csak az számít, hogy a befektetőknek megtérül-e a vállalt kockázat. Egyesek az évek során az árfolyamát tekintve jelentősen gyarapodó és a befektetőket busásan megjutalmazó Google-t szokták felhozni mértékadó példaként az esélyek igazolására. Csakhogy míg a Google egy a sok közül, addig a süllyesztőben számolatlanul tűntek el a cégek.
A Facebook tőzsdei bevezetésére valószínűleg 2012 májusában kerül sor. Sok figyelmet követel majd magának, és éppúgy sorjáznak majd az érvek a magas, mint az alacsony értékelés mellett. Ha fogadnom kellene, mérget vennék rá, hogy az „álom" győzni fog, legalábbis rövidtávon - mondja PeterBoKiaer. Az értékelés a magasba szalad, mert nyereségre és árfolyamértékre illik konvertálni még a legcsekélyebb lehetőséget is.
Az igazi vízválasztóhoz persze majd csak néhány negyedév elteltével, tehát 2012 végén vagy 2013 elején érkezünk el. Akkor dől majd el, hibádzik-e valami, kifizetődőnek bizonyul-e a Facebook a befektetők számára, vagy megmarad-e álomnak a sok lehetőség.
Árthat a gazdaságnak a közösségi média fújta buborék?
Lenne egyáltalán bármiféle negatív következménye az USA és Európa esendő gazdaságaira nézve annak, ha a Facebook, a Google, a LinkedIn, a Twitter vagy a közösségi média oldalak bármelyike bajba kerülne? Aligha. A közösségi média és a gazdaság pillanatnyi állapotáért vétkesnek tekinthető pénzügyi szektor között ugyanis nem áll fenn kapcsolat.
Csak az érintett befektetőnek fájna, ha a Facebook vagy a többiek árfolyamértéke leradírozódna, nagyobb horderejű következménye ennek a nullával lenne egyenlő. A közösségi média a gazdaság része ugyan, de korántsem önálló gazdasági ágazat - zárja elemzését a Saxo Bank részvénypiaci elemzője.
