Idén januártól bevezethető, 2009-től pedig kötelező lesz a magánnyugdíjpénztáraknak, hogy ügyfeleik számára három eltérő kockázatú befektetési portfóliót ajánljanak. A befektetési portfóliók kockázatát a részvényarány határozza meg. A klasszikus portfólió legfeljebb 10 százalék részvényt tartalmaz, a kiegyensúlyozott 10-40 százaléknyit, míg a növekedési pakett minimum 40 százaléka részvényekből áll majd.
A bevezetésre kerülő portfóliók esetében a tagok akár félévente is dönthetnek majd, melyik típusba szeretnék fektetni magánnyugdíj-pénztári befizetéseiket. Amennyiben valaki nem választ portfóliót, úgy automatikusan besorolásra kerül a hátralévő munkaévei alapján. Akinek már csak legfeljebb 5 éve van hátra nyugdíjazásáig, az automatikusan a klasszikus portfólióba kerül, ha másképp nem rendelkezik a pénzéről. Az 5-15 év hátralévő idővel rendelkezők a kiegyensúlyozott, ennél hosszabb várható munkaidővel a növekedési portfólióba kerülnek a pénztártagok.
Fórizs Sándor, az Évgyűrűk Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke azonban kétségeket fogalmazott meg az új rendszer alkalmazhatóságával kapcsolatban. Mint mondta, a részvények valóban kockázatosabb termékek, mint az államkötvény, vagy a bankbetét, ám a hozamban mutatkozó többlet időszakonként meglehetősen nagy eltéréseket mutat. 1998 és 2006 között például a magyar államkötvények hozama nominálisan csak évi 1,07 százalékkal maradt el Budapesti Értéktőzsde irányadó indexének, a BUX-nak teljesítményétől. (Éppen ezért Fórizs szerint nem tanácsos meghatározni minimumszintet a részvényeket illetően, mivel ez túlzott kötöttségekhez vezethet a portfólió-kezelők számára.
A döntés természetesen komoly kihatással lesz a pénztárak vagyonának megoszlására, melyekben a részvényarány az utóbbi években kevéssel 10 százalék felett mozgott. A Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár adatai alapján a tagságuk 92,5 százalékát a növekedési portfólióba kellene majd sorolni. Bár a tagoknak lehetősége van a választásra, az eddigi tapasztalatok alapján nem várható nagy aktivitás a portfólió-választás területén sem, így a jelenleg hatályos szabályozás szerint a részvényarányt legalább 36 százalékra kell emelni a teljes kezelt vagyonon belül.
Az Évgyűrűk ezért 2006 folyamán két lépésben 15-ről 30 százalékra emelte részvényeinek arányát, mellyel - kihasználva a tavaly nyári részvénypiaci korrekciót - 9,07 százalékos bruttó éves hozamot ért el. A nettó hozam 8,60 százalék volt, mely 1,97 százalékkal haladta meg az inflációt és versenyképes tudott maradni a magas alapkamat miatt virágzó pénzpiaci hozamokkal. Látható tehát, hogy a megfelelő időzítés is létkérdés a tőzsdei befektetések piacán, még akkor is, ha a New York-i tőzsdei almanachok szerint a részvénybefektetések hozama 15-20 éves időtávon mindenképpen meghaladja a hasonló időszak állampapírpiaci befektetéseinek hasznát.
