Az utóbbi években emelkedett a jelzáloglevelek és a nem állami kibocsátású kötvények kibocsátása és forgalomban lévő állománya. A legnagyobb kapitalizációjú tőzsdei részvények továbbra is nagyrészt a nem-rezidens befektetők tulajdonában vannak.
Az állampapírok lejárati szerkezetében a legfeljebb 3 éves hátralévő lejáratú papírok dominálnak. A tavaly év végi adatok szerint tíz intézmény letétkezelésében volt az állampapírok, tőzsdei részvények, illetve befektetési jegyek piaci értéken mért állományának jelentős része.
A 2006. december 31-i adatok alapján a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) bevezetett részvények kapitalizációját tekintve 4 részvény - az OTP, a MOL, a Magyar Telekom és a Richter - tette ki az összes részvény piaci értéken kimutatott állományának 84 százalékát. Az OTP 83,5 százaléka, a MOL 82,4 százaléka, a Richter 65,2 százaléka, míg a Magyar Telekom 93,5 százaléka külföldi befektetők tulajdonában van.
A hazai értéktőzsdét jelentős kibocsátói koncentráció jellemezte: a fenti 4 részvényen kívül mindössze további 5 papír - a Borsodchem, az Elmű, az Egis, a TVK, az FHB - piaci értéken mért állománya érte el a BÉT kapitalizációjának 1 százalékát.A 2006. év végén forgalomban lévő állampapírok 44,2 százalékának hátralévő lejárata legfeljebb 2 év, további 17,2 százalék jár le 2 éven túl, de legfeljebb 3 év múlva.
A kincstárjegyek - a hosszú lejáratú kötvények javára történő - csökkenő mértékű kibocsátása miatt, a 2 évnél rövidebb eredeti lejáratú állampapírok aránya 2006. júniushoz képest 3,4 százalékponttal csökkent. Ezzel egyidejűleg a hátralévő lejárat alapján 5,5 százalékponttal mérséklődött a 2 éven belül lejáró papírok aránya, míg a 2-3 éven belül lejárók aránya 4,3 százalékponttal emelkedett.
A nyilvános kibocsátású papírok több tulajdonosi szektor között viszonylag egyenletesen oszlanak meg, a külföldiek 30,2 százalékát, biztosítók és nyugdíjpénztárak 28,6 százalékát, hitelintézetek 21 százalékát, a lakossági befektetők 11,1 százalékát birtokolják. A zárt kibocsátású papírok 66,5 százaléka elsősorban a hitelintézetek, 28,5 százaléka az MNB tulajdonában van.
A kamatozás módját tekintve 2006. december 31-én a fix kamatozású állampapírok voltak túlsúlyban, a forgalomban lévő névértékes állomány 70,9 százalékát tették ki, míg az zéró-kupon papírok részesedése 20,9 százalék volt, a korábban kibocsátott, de még forgalomban lévő változó kamatozású papírok állománya 8,2 százalékot tett ki.
A 2006. december végén forgalomban lévő nyíltvégű befektetési jegyek 10,8 százalékát a hazai kötvényalapok, 20,4 százalékát ingatlanalapok, 30,3 százalékát pedig a pénzpiaci alapok bocsátották ki. A többi alaptípus részesedése együttesen 38,5 százalékot ért el.