A kis cégeket elsődlegesen az állam, a nagyok fejlesztéseit a magántőke alapjai, a se nem kicsi, se nem nagy cégek pedig vegyes forrásokból létrehozott, működtetett alapok finanszíroznák. Könnyen lehet, hogy ez a praktikus felosztás valós is lesz hamarosan, ugyanis most már a tárcák egyeztetik azt a törvényt, amellyel januártól felválthatják a kockázati tőketársaságokról szóló, jelenleg hatályos jogszabályt. Azt a törvényt, amelyet a '90-es években alkottak meg, ám gyakorlatilag működésképtelen. A már tárcaegyeztetésen lévő tervezetet papírra vető Magyar Kockázati és Magántőke Egyesületnél arról tájékoztatták a Piac & Profitot, hogy nálunk is megtalálható minden olyan tőkepiaci instrumentum, amilyen a világ más országaiban is jelen van. Kivéve egyet, a kockázati tőkealap kezelést, amelyet összesen két cég - az Informatikai Kockázati Tőkealap Kezelő és a Corvinus Kockázati Tőkealap Kezelő - képvisel Magyarországon. Az utóbbi a jelenleg hatályos jogszabályok alapján jön lépre és napokon belül "piacra lép" egy 5 milliárd forintos alap. De természetes, hogy amint életbe lép az új törvény, a Corvinus Kockázati Tőkealap Kezelő tevékenysége is az új feltételeknek megfelelően alakul át.
Ha október-novembernél nem később a kormány, majd a parlament elé kerül és elfogadást nyer az új törvény, akkor januártól a vagyonkezelők piaci magatartása is gyökeresen megváltozhat. Ma a vagyonkezelők külföldi tulajdonúak, s hogy megfeleljenek az otthoni anyabank, anyabiztosító igényeinek, befektetéseiket diverzifikálják. Azaz: minden alapba tettek és tesznek pénzt, csak kockázati alapba nem, mert az Magyarországon nincs. Az új törtvény alapján a vagyonkezelőket okkal terelik majd a tulajdonosok a magyarországi piacra, hogy végre itt vegyenek kockázati tőkealap jegyeket. Természetesen a magyar tulajdonú alapkezelők is szeretnék itteni, hazai, új instrumentumokkal feltölteni az alapjaikat. Mind a nyugdíjpénztárak, mind a másmilyen vagyonkezelő intézmények pillanatnyilag kötvényekben tartják a befektetett vagyon túlnyomó részét.
