A BÉT-évvég számainál is fontosabb információvá vált a tőzsdevezetés tetteinek lajstroma. Ennek december 29.-i ismertetése Szalai-Berzeviczy Attila tőzsdeelnöknek kellemes feladat volt, elvégre éven belüli sikernek könyvelhette el a kormányfő meggyőzését, aki pár hónap alatt tető alá hozatott legalább két törvényt a tőkepiac legnagyobb örömére. A negyedik nyugdíjpillérről és a kockázati tőke társaságokról szóló jogszabályok januártól már hatályosak is, s a siker értékéből az sem von le semmit, hogy a bankok többsége a mérsékelt érdekeltség miatt, a biztosítók pedig a váratlan kirekesztettség okán egyelőre nem sok esélyt adnak a nyugdíj-előtakarékosságnak. Szalai-Berzeviczy Attila azonban az újabb hosszú távú befektetési lehetőség fontos eszközeként emlékeztetett a januártól működő új intézményre. Hozzátette, a tőzsde életében a hosszú távú hozamjelentések bevezetése pedig a nyugdíjpénztárakat hivatott rávenni arra, hogy bátorkodjanak befektetési politikájukban még jobb helyre sorolni a tőkepiacot.

A "tőzsdén lenni jó" igehirdetés gyakorlatilag elindult 2005-ben az üzleti szférában, melyre a tőzsdeelnök elégedetten tekint vissza és folytatást is ígér: a lakosság meggyőzése következik 2006-ban. Az iskolába költözik be tananyagaival a BÉT, azt akarja ugyanis, hogy ne csupán a szakirányú képzés velejárója legyen a pénzügyi ismeretek birtoklása. Nevet is adtak kapcsolódó programjaiknak, az öngondoskodás értekében még alapítványt is életre hívtak. Ennek része a könyvelők számára kínált új tudás elsajátítási lehetősége, azt szorgalmazzák ugyanis az öngondoskodási programból kifolyólag, hogy ezen a körön keresztül is megtalálják a cégeket, vállalkozókat, s főleg azok alkalmilag szabad forrásait tőkepiaci befektetésre.

A tőzsdeelnök szinte megígérte, hogy lesz árfolyam-nyereségadó. De azt is garantálta - az év végén nem is volt olyan nehéz -, hogy ezzel a közteherrel 2006-ban még nem találkozunk, csak egy évvel később. S mert a tőzsdevezetés ebben az ügyben aktívan befolyásolta és befolyásolja a kormányzatot és a törvényhozást, elérhetőnek érzik a 10 százaléknál nem magasabb adót, melyet az első 50 ezer forint után eleve nem kell megfizetni, fölötte pedig a nettó nyereségre érvényesítik.  Szalai-Berzeviczy Attila szavaiból kitetszett, ha nem a BÉT a kezdeményező a 2007-es árfolyam-nyereségadó bevezetésénél, akkor is jó az esély a kivetésére, ám a jogszabályalkotók a maguk szája íze szerint határozzák meg a mértéket, akár megduplázva a BÉT-javaslatot. A tőzsdeelnöknek, saját bevallása szerint, nem teljes sikertörténet a kormányzatnál és parlamentnél folytatott lobbizás. Egy vereséget, a Kelerre vonatkozó szabályozást is elkönyvelni kénytelenek, illetve azt, hogy az értéktár "felosztása" és a tőzsdének való teljes értékesítés megtagadása - Szalai-Berzeviczy szerint - nem szolgálja a tőkepiac fejlődését. Ennek megfelelően jóslásra is vállalkozott az elnök, abban ugyanis biztosak, hogy 2006-ban a politikai elitet ráveszik a Kelerre vonatkozó döntéseik megváltoztatására. Amire pedig nemigen kell rávenni a politikát, az a választások utáni kötelezően szigorú lépéssorozat megtétele azért, hogy a fiskális egyensúly végre helyreálljon az országban.

A BÉT-évzáró nem nélkülözheti a számokat sem. A Horváth Zsolt vezérigazgatótól származó legfőbb adatok szerint verhetetlenül jó információ, hogy 18,6 milliárdos napi átlagos forgalom jellemezte a tőzsdét az idén, s évi 1,2 milliárd darab részvény cserélt gazdát. A forgalmi rekord napja szeptember 2.-a volt, az ekkori teljesítés 46,5 milliárd forint volt. A tőzsdei kapitalizáció 7 ezer milliárd forintra rúg, ez a szám is növekedésről tanúskodik, igaz, nem azt bizonyítva, hogy tömegesen jelentek meg az új papírok a kereskedésben. A BUX-index ebben az évben 40 százalékot meghaladó mértékben emelkedett, a Blue-chip papírok mellett kiválóan teljesítettek a közepes és kis kapitalizációjú részvények is, amit a BUMIX-index is tanúsít: éves növekedése elérte a 35 százalékot. A novembertől már az értéktőzsdébe beolvadtan működő árutőzsde nyomdokain folytatódott a gabonakereskedés, s az immáron közös újítások pedig a jövő évi régiós sikert szinte garantálják. Elindul ugyanis az arany-, az olajkereskedés mellett a széndioxid kibocsátási kvóták eladása és vásárlása is.