Senkinek nem kell a magyar állampapír

A csütörtöki 12 hónapos DKJ-aukciótól távolmaradtak a vevők. A hozamszint 9,96 százalékra ugrott, amelyre bő 3 éve nem akadt példa. Az eredmény persze az elmúlt napok fényében nem meglepő, ugyanakkor a kérdés továbbra is a jövőkép, vélik az Equilor elemzői.

A kkv-kat is sújtja

Az országkockázati felártól a makrogazdasági jelenségeken át, a konkrét vállalatfinanszírozási problémákig széles összefüggéseket kell átlátnia napjainkban egy vállalkozónak ahhoz, hogy biztonságban érezhesse a cégét. A hazai kkv-k egyik legfőbb problémája a gazdasági környezet változékonysága, valamint a – vállalati tevékenység zökkenőmentes fenntartásához szükséges – finanszírozási kérdésekben való tisztánlátás – mondta Dercsényi György, a Raiffeisen Bank Kisvállalati üzletágvezetője a bank Üzlettárs Klub rendezvényén.

– A rendkívül hektikus forint-euró árfolyam természetesen leginkább az exportőr és importőr cégeket érinti. Ezek a társaságok forintban könyvelnek, illetve tervezik meg a bevételeiket-kiadásaikat, de mivel a szerződéseik jelentős részét euróban történő elszámolás szerint kötik, ezért adott esetben egy-egy nagyobb árfolyamváltozás, akár a teljes üzleti hasznukat elviheti. Hasonlóan nagy nehézséget jelent az ingadozó forint-euró árfolyam azoknak a hazai vállalkozásoknak, amelyek devizában vannak eladósodva, és hónapról-hónapra változtak, változnak a havi törlesztési kötelezettségeik. A folyamatok alól csak azok a hazai, deviza bevétellel, de forint kiadásokkal rendelkező társaságok a kivételek, amelyek a devizahitel felvételével fedezik a deviza bevételeikből származó úgynevezett természetes deviza kitettségüket – válaszolta a szakértő a Piac & Profit kérdésére.

A forint csütörtök reggel újabb mélypontra (323,6) esett az euróval szemben, de 252-es dollár és 265-ös svájci frank árfolyam sem kifejezetten bíztató jel. A kötvénypiacon szerdán alacsony forgalom mellett mutatkozott jelentősebb hozamemelkedés – azaz árfolyamcsökkenés, amellyel lassan 3 éve nem látott hozamszinteket ütött a jegyzés.

A piaci szereplők véleménye megoszlik abban a tekintetben, hogy mi vezetett a mostani helyzet kialakulásához, annyi azonban bizonyos, hogy sok kérdőjel gyűlt fel.

A jegybankkal kapcsolatos parázs vita, a devizatartalék ügyének napi szintű emlegetése, a költségvetéssel és államadóssággal kapcsolatos témák fokozatosan bizonytalanították el a befektetőket ebben a hangulatban.

Kell az IMF-megállapodás

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy egyre csökken a gyors és hatásos megoldás esélye, állítja az Equilor. A kormányzati képviselők nyilatkozatai egyre több kételyt ébresztenek, ez pedig oda vezethet, hogy a befektetők bármilyen állami intézkedés nélkül is felteszik kezüket és kivonják tőkéjüket a részvény és/vagy kötvénypiacról.

A helyzet részbeni rendezéséhez minél előbb egységes fellépésre van szükség kormányzati oldalról, ami érdemben csökkenti az EU/IMF-megállapodással kapcsolatos homályt. Bár a csütörtöki kormányzati sajtótájékoztatón kiderült, hogy Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter vasárnap Washingtonba utazik, ahol találkozik az IMF vezetőségével, majd hazafelé Brüsszelben tárgyak az Európai Bizottság képviselőivel, de a befektetők egyre kevésbé hiszik el, hogy a kormányzat valóban meg akar állapodni a nemzetközi szervezetekkel. A valós helyzet az, hogy a kormányzati kommunikáció a piaci finanszírozást helyezi előtérbe, amelyre még mindig adott az esély, ugyanakkor a befektetői bizalom olyan mértékben romlott Magyarországgal kapcsolatban az elmúlt hónapokban, hogy pusztán a piacról bevonni forrásokat csak jóval magasabb hozamszintek mellett lehet. (A befektetési alapok összvagyona 229 milliárd forinttal, 6,5 százalékkal csökkent novemberben. A számottevő veszteség oka az állampapírok hozamszintjének emelkedése, valamint a nyugdíjpénztári vagyonátadást követő vagyonértékesítés.)

Az IMF szerepvállalása tehát nem azért fontos, mert a befektetők az IMF ajkán csüngenek, hanem azért, mert az IMF jelenléte implicit garanciát jelent a piaci szereplők számára is, hogy a kormányzat nem tér le arról az útról, amit a megállapodásokban lefektettek. A befektetők jellegzetessége ugyanis, hogy a hangulattól függően akár el is zárhatják a pénzcsapokat vagy éppen olyan kamaton biztosítanak csak forrást, ami érzékenyen érintené a hazai költségvetést.

A mostani helyzetben kevés olyan pont látszik, ami érdemben javítaná Magyarország megítélését és finanszírozási helyzetét, mutat rá az Equilor közleményében. Az egyik ilyen természetesen az IMF-megállapodás, itt azonban továbbra is sok a kérdőjel. Az IMF alapvetően jóval nagyobb beleszólást kíván kapni a gazdasági kérdésekbe, mint az a kormányzati elképzelésekben szerepel.

Ennél durvább és fájdalmasabb pontot jelent, ha a piac kényszeríti ki a váltást a kormányzati politikában. Bár Magyarország újabb forrásbevonás nélkül vélhetően hónapokig képes finanszírozni magát, a kötvényaukciók sorozatos kudarca révén a befektetők markáns üzenetet küldhetnek a jelenlegi helyzetben, ami az eddigi kormányzati állásponthoz képest éles váltást idézne elő.

Irány a hazai kötvénypiac!

Az Equilor extrém mértékű pesszimizmust érzékel a forinttal kapcsolatban, lassacskán már a csecsemők is a forint gyengülésére tesznek tétet az óvodában. Ennek fényében kisebb-nagyobb forinterősödés elképzelhető szerintük a következő hetekben, de a jelenlegi problémák rendeződéséig alapvetően a forint gyengülése az, amire kockázat/hozam tekintetében érdemes további tétet rakni. Természetesen fordulat a forint kapcsán is elképzelhető, de csak fokozatosan érdemes olyan pozíciót kiépíteni, ami a hazai fizetőeszköz árfolyamának későbbi emelkedésére spekulál, tanácsolják a szakértők.

A CHF/HUF kapcsán a tavaly augusztusban realizált 273-es szintek megdöntésére is látnak esélyt, ráadásul rövid távon a svájci jegybank részéről nem várható olyan lépés, ami gyengítené a frankot és segítené a CHF/HUF csökkenését.

Ebben a helyzetben alapvetően érdemes megfontolni a hazai kötvénypiacra a visszatérést, hiszen az éven belül lejáratok 10 százalék alatti, míg az éven túli lejáratok itt-ott már 11 százalék körüli hozammal kecsegtetnek. Tekintettel arra, hogy a kötvénypiacon abszolút nem lehet pánikról beszélni, el kell kezdeni a magyar államkötvények óvatos vásárlását, tanácsolják a kisbefektetőknek.

Csinosabb beszállót a hosszabb (3/5/10 év) futamidőknél a 12 százalék körüli vagy afeletti hozamszintek jelentenek, ahonnan jóval nagyobb egy hozamcsökkenés és persze egy árfolyam-emelkedés esélye. Rövidebb futamidők esetében a 3/6 hónapos DKJ kifizetődő abban az esetben, ha lejáratig tartja meg a befektető ezeket az instrumentumokat.

A folyamatok a részvénypiacon is éreztetik hatásukat: a makro kockázatok emelkedése, a devizahitelekkel kapcsolatos kilátások az OTP árfolyamán is nyomot hagytak. Az Equilor úgy látja, hogy a bankpapír árfolyamában még van tér lefelé, ezért érdemi gyűjtögetést csak a 2700 forintos támaszszintek környékén lát indokoltnak. Tekintettel arra, hogy a mostani piaci mozgások még nem az OTP fundamentumainak szólnak, ezeken a szinteken is fokozott óvatossággal kell hozzányúlni a bankpapírhoz, hívják fel a figyelmet a szakértők, akik szerint pénzügyileg nem számít racionális lépésnek a meglévő megtakarítások külföldre menekítése.

„Az összegek külföldre vitele és egy külföldi bankszámla olyan pluszköltségeket és esetleg árfolyamveszteséget jelent a forintpiaci befektetésekhez képest, amit a jelenlegi helyzetben nem látunk indokoltnak”, olvasható a közleményben. Kockázat/hozam tekintetében a TBSZ-számlát javasolják. Az adómentes megtakarítási formában ugyanis devizában jegyzett befektetési termékeket is elhelyezhetünk, amit kevés külföldi konstrukció tud lekörözni.