Piszkos, fertőző: veszélyes a készpénz

Az európaiak többsége biztos abban, hogy a készpénz többnyire piszkos és hemzseg a baktériumoktól, sőt a megkérdezettek 57 százaléka szerint a bankjegyek és az érmék egyenesen a legkevésbé higiénikus mindennapi tárgyak – derül ki a MasterCard legújabb felméréséből. Messze megelőzik a mozgólépcsők kapaszkodóját, melyet csupán a válaszadók 24%-a tartja a legpiszkosabbnak.

2013. március 31.

Piac&Profit

Ezzel egyidejűleg az Oxfordi Egyetem munkatársai megvizsgálták, valójában mennyire szennyezett a készpénz. A kutatók megállapították, hogy az átlagos ideje forgalomban lévő, Európában használt bankjegyek felületén egyidejűleg több mint 26 ezer baktérium található. Sőt, a frissen kibocsátott bankókon is több, mint 2,400 baktériumot fedeztek fel.

Az emberre veszélyes baktérium is van a pénzeken

Ian Thompson az Oxfordi Egyetem professzora szerint az európai fogyasztók véleménye nincs messze az igazságtól. „A vizsgált euró-bankjegyek átlagosan 11 ezer baktériumot hordoztak, melyek közül több fertőzések terjesztésére is képes.

A korábbi, bankókon végzett kutatásaink kimutatták, hogy a készpénzen esetenként megtalálható olyan, potenciálisan az emberre nézve is veszélyes baktérium, mint a légzőszervi, húgyúti és sebfertőzéseket okozó Klebsiella vagy egyéb enterobaktériumok. A bankjegyek élete és az egyes baktériumok terjedése közti összefüggés pontos feltárása céljából mindenképp érdemes lenne egy globális kutatás elvégzése” – tette hozzá az Oxfordi Egyetem professzora.

A svéd korona a legfertőzöttebb

A MasterCard megbízásából készült kutatás kimutatta azt is, hogy bár az európai valuták közül az euró a legkevésbé fertőzött baktériumokkal, ezek a bankjegyek is több, mint 11 ezer bacilust hordoznak, négyzetcentiméterenként közel 75-öt. Az öreg kontinensen a leginkább fertőző valuta a svéd korona, ezt vizsgálva a kutatók 39,600 baktériumot fedeztek fel, négyzetcentiméterenként 246-ot.

Használjunk kevesebb készpénzt

A készpénzhasználat drága és nem is biztonságos. Számos pénzügyi intézmény próbálja meg a lehető legtöbb eszközzel elérni visszaszorulását. Sokat tesznek e cél érdekében a kormányok is, bár ez utóbbi törekvések mozgatórugója elsősorban az adókikerülés nehezebbé tétele. 2013-tól például itthon is erősen korlátozzák a cégek készpénzhasználatát, s súlyos büntetéssel kell számolnia azoknak a vállalkozások, amelyek nem tartják be a szabályokat.

Hemberger András, a MasterCard igazgatója hozzátette „A kutatásunk során bebizonyosodott, hogy nem alaptalan az a nézet, miszerint a bankók a leginkább szennyezett tárgyak azok közül, amelyekkel nap mint nap kapcsolatba kerülünk. Ez egy újabb ok arra, hogy a fogyasztók készpénz helyett a bankkártyájukat használják vásárlásra, hiszen a plasztik nem csak kényelmesebb, de higiénikusabb is. Jóllehet, ma még sokszor a plasztikkártyát is kiadjuk a kezünkből, amikor fizetünk – bár ezt egyre kevesebbszer tesszük, az érintéses fizetési technológia terjedésével, - fontos különbség azonban, hogy a bankkártyát lehet tisztítani, míg a készpénzmosást nem feltétlenül javaslom senkinek” – tette hozzá a MasterCard igazgatója.