Decemberben 8,72 százalékos volt a vállalati forinthitelek átlagos kamata; ez az egymillió eurónál kisebb összegű hitelekre, 115 bázisponttal alacsonyabb az augusztusban érvényes 9,87 százalékos szintnél. A nagyobb összegű hitelekre érvényes 7,52 százalékos átlagkamat 168 bázisponttal volt alacsonyabb az augusztusinál, azaz a kamatcsökkenés jóval meghaladja az alapkamat csökkentésének mértékét. A monetáris tanács augusztustól decemberig 5 alkalommal egyenként 0,25 százalékponttal, összesen 1,25 százalékponttal, 7,00 százalékról 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
A magyar gazdaság gyengélkedéséről az elmúlt hetekben megjelent adatok (gondolva itt egyebek mellett az ipari termelés, az export teljesítményéről szóló jelentésekre), a vártnál jobban fékező infláció erőteljes érveket szolgáltatott a Monetáris Tanácsnak az újabb kamatvágásra, amely zsinórban a hatodik 25 bázispontos csökkenés.
Az alapkamat csökkenésével párhuzamosan a bankközi kamat havi átlagos szintje egynapos lejáratra 108, egy hónapra 151 bázisponttal, 5,20 illetve 5,49 százalékra csökkent. (Összehasonlításul a fogyasztói infláció augusztusban 6,0, decemberben 5,0 százalékos volt.)
A nagyobb összegű vállalati hitelek kamata decemberben 40 bázisponttal csökkent a novemberi 23, és az októberi 16 bázispontot követően, miután az augusztusi kamatvágás nyomán szeptemberben 89 bázisponttal zuhant. Az egymillió eurónak megfelelő értékhatárnál kisebb összegű forinthitelek kamatainak csökkenése kiegyenlítettebben zajlott le szeptembertől decemberig 19, 29, 34 és 33 bázispontos ütemben.
A mezőgazdasághoz kapcsolódó és az egyes feldolgozóipari kis- és közepes vállalkozások (kkv) banki hitelezése élénkülhet elsősorban az év első felében, számottevő kereslet pedig főként a pályázati forrással támogatott beruházások finanszírozása és a rövid lejáratú hitelek iránt van. Az agráriumhoz kapcsolódó kkv-körön belül is elsősorban azoknál a vállalkozásoknál javulnak a mutatók, amelyek 2008 előtt több milliárd forintot ruháztak be korszerűbb termelőeszközökbe. Ebben a vállalkozói szegmensben is problémát okoz azonban, hogy az emelkedő üzemanyagárakat és energiaköltségeket nem mindig tudják érvényesíteni az árban a csökkenő vagy éppen szinten maradó fogyasztás miatt. A forgóeszköz-hitelek iránti keresletet viszont nem befolyásolja a kisvállalkozások tevékenységi köre és földrajzi elhelyezkedése. A kereslet összefügg a fizetési határidők hosszabbodásával, illetve a fizetési határidők tartásához is szükség van likviditást bővítő hitelre.
A magyar vállalatközi kifizetések négyötöde ugyanis halasztott fizetésen alapul és mindössze 1,5 százaléka készpénzes, a hazai vállalkozások 94 százaléka még tavaly is saját maga próbálta behajtani kintlévőségeit. A 94 százalékos arány jócskán meghaladja az egy évvel korábbi 75 százalékot, és azt bizonyítja, hogy a követeléskezelésnek egyre nagyobb szerep jut a céges fizetőképesség fenntartásában.
A Takarékszövetkezeti Integrációban 280 milliárd forint körüli a zömmel kkv-kihelyezésekből álló vállalati hitelállomány 2012-ben szinten maradt. Az ügyfélkör eléri a 300 ezret. A hitelek változó összetételét, az éven belüli hitelek súlyának növekedését jelzi, hogy a szövetkezeti hitelintézetek együttesen 7 százalékkal több kkv-hitelt nyújtottak 2012 első háromnegyed évében, mint egy évvel korábban, a fennálló hitelállomány mégis 8 százalékkal zsugorodott.
A kisvállalkozások hitelezésének bővítését nehezíti a továbbra is alacsony beruházási kedv, miközben a forgóeszközi-hitelek iránti igény megmaradt. A beruházási hitelek iránti alacsony kereslet oka, hogy a jelenlegi nehéz nemzetközi és hazai gazdasági környezetben viszonylag kevés vállalkozó mer pénzt fektetni a tevékenység bővítésébe. Csupán a pályázati forrásokkal támogatott, így alacsonyabb önerővel és hiteligénnyel megvalósítható – ezért kockázatosságát tekintve is kedvezőbb – beruházásoknál van élénkülés.
