Nyáron indulhat a pályázati dömping

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a Szabad Európa Vitanapok konferenciasorozat budapesti rendezvényén elmondta: Magyarország a kormány jóváhagyását követően várhatóan január végén hivatalosan is benyújtja az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as fejlesztési időszak fejlesztési stratégiájának irányait, keretét meghatározó partnerségi megállapodást, és február végén az operatív programok tervezetét is beadja.

Az államtitkár korábban a Piac&Profit rendezvényén ismertette az új költségvetési időszak legfontosabb változásait és elveit. Itt olvashatja összefoglalónkat.

Kiemelte, a tagállamok április 22-ig nyújthatják be formálisan is a partnerségi megállapodást, majd további 3 hónapjuk van az operatív programok beadására. A magyar kormány célja, hogy ez a folyamat minél gyorsabb legyen, mert annál hamarabb ki lehet írni a pályázatokat - tette hozzá.

Jól előkészített projektek kellenek

A hazai projektgazdák részéről új megközelítésre lesz szükség a következő uniós költségvetési ciklusban a brüsszeli források hatékony felhasználása érdekében, mert az unió elvárja, hogy a forrásaiból valódi fejlesztés történjen, ne pedig annak álcázott fenntartás – mondja Pető Gábor a MultiContact ügyvezetője. Szintén fontos elvárás, hogy a fejlesztés mindig fenntartható legyen, azaz vagy hozzon több bevételt, mint amennyi költséggel jár, – vagy legalább termelje ki a fenntartási költségét – vagy pedig a korábbinál olcsóbb üzemeltetést célozzon meg.

„Korábban a magyar pályázatokra jellemző volt az a hozzáállás is, hogy ha már úgyis ott van a fejlesztésekre a ’tengernyi uniós pénz’, csak a szükséges minimumot akarjuk saját forrásból hozzátenni. Látni kell, hogy összességében sokkal többet, vagy sokkal gyorsabban hívhatnánk le – az akár még kevesebb – rendelkezésre álló forrásból is, ha nem feltétlenül az önrész minimalizálását tekintjük elsőrendű célnak, hanem a jól előkészített, az operatív programban deklarált célokkal tisztán egybecsengő projektek kidolgozását. Még akkor is, ha ehhez több saját forrással kell hozzájárulniuk a pályázóknak” – fogalmaz Pető Gábor.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára azt mondta: az év közepén elindulhatnak az új pályázatok, de kis kockázatú, kisebb értékű pályázatok várhatóan már tavasszal megjelennek.

Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy szigorodtak a makrogazdasági kritériumok az előző programozási időszakhoz képest, ezenkívül minden országnak azt a közös célt kell segítenie, hogy EU globális versenyképessége tovább erősödjön.

Az elindult új tervezési időszakban a források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani Magyarország, míg az előző, 2007-2013-as időszakban csak a források 16 százaléka jutott erre. A legtöbb forrás - várhatóan mintegy 1100 milliárd forint - a foglalkoztatás ösztönzésére jut 2014 és 2020 között, de jelentős forrás jut a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítására is - ismertette Cséfalvay Zoltán.

Jelezte: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program lesz a legnagyobb operatív program 2740 milliárd forintos kerettel; a források jelentős részét kkv-k fejlesztésére fordítják, de fontos lesz többek között a kutatás-fejlesztés, az innováció, az infokommunikációs szektor fejlesztése.

Cséfalvay Zoltán kiemelte: az előző időszakhoz képest nagyobb szerepet juttatnának a pénzügyi, vagyis a visszatérítendő eszközöknek, - például kedvezményes hiteleknek, garanciáknak - amelyeknek köszönhetően például évente 100 ezer lakás energiahatékony felújítását lehet majd elősegíteni.

Véleményvezér