Ne lepődjünk meg, ha később jutunk a pénzünkhöz

Kevésbé pozitívra értékelték az európai vállalatok a belföldi és külföldi üzleti partnereik fizetési szokásait 2009 első felében, mint 2008 nyarán, és maguk is negatív értékelést kaptak a nemzetközi üzletfeleiktől - ez derül ki az Atradius legújabb, fizetési morált vizsgáló felméréséből. Az európai célpiacok fizetési környezete nagymértékben befolyásolja a magyar export lehetőségeit is.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az „Atradius Fizetési Szokások Barométer" felmérésjelentős különbségeket térképezett fel az országok fizetési feltételeiben. A német vállalatok állapítják meg a legrövidebb fizetési határidőt, átlagosan 24 napot, őket követik a svéd cégek 30 nappal. A leghosszabb fizetési határidőt, 75 napot a vizsgált országok közül a spanyol vállalatok állapítanak meg, Olaszországban ez a szám 67 nap.

A felmérés szerint a dél-európai országok rendelkeznek a legrosszabb fizetési szokásokkal. Olaszország (a megkérdezettek 76%-a), Franciaország (74%) és Spanyolország (64%) válaszadói a belföldi fizetési morált „gyengének" vagy „közepesnek" értékelték. Ezzel szemben Svédország és Dánia (62%-a válaszadóknak mindkét országban) vállalatai szerint a belföldi fizetési feltételek „jók", „nagyon jók" vagy „kiválóak".

 

A belföldi fizetési időtartam emelkedett a vizsgált országok felében 2008 nyarához képest, de - Belgium kivételével - nem haladja meg a 2007/2008 telén mért átlagot. A 2008 nyarán mért adatokhoz viszonyítva a belföldi fizetési időtartam Spanyolországban 14 nappal nőtt (átlagosan 80 nap a 2008 nyarán mért 66 naphoz képest), míg Olaszországban 6 nappal rövidebb lett (átlagosan 78 nap a 2008 nyarán mért 84 naphoz képest). 2008-hoz viszonyítva a belföldi fizetési késedelmek viszont csökkentek. A brit, a spanyol és a svéd cégek például „nagyon ritkán" vagy „inkább ritkán" tapasztaltak belföldi fizetési késedelmet, és „nagyon ritkán" belföldi nem-fizetést 2008 nyarához képest.  

A tanulmányról
Az „Atradius Fizetési Szokások Barométer” felmérés során 1.800 vállalatot kérdeztek meg 2009 első két hónapjában kilenc európai országban (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország és Svédország). Ezekbe az országokba irányul a magyar export nagy része. A teljes tanulmány innen tölthető le (angol nyelven).

Biztonságosabb a külföldi munka?

A felmérés szerint a vizsgált országok vállalatai általában jobbra értékelték a külföldi fizetési szokásokat, mint a belföldieket. Nagy-Britanniában a megkérdezett vállalatok 70%-a és Svédországban a megkérdezett vállalatok 59%-a „jónak", „nagyon jónak" vagy „kiválónak" minősítette a külföldi fizetési morált, azonban Franciaországban 56% és Spanyolországban 57% tartja a külföldi fizetési szokásokat „gyengének" vagy „közepesnek". Svédország és Dánia voltak az egyedüli országok, amelyek magasabbra értékelték a belföldi fizetési morált, mint a külföldit.

Külföldi fizetési késedelmet a dán, a francia és a német cégek 2008-hoz képest „nagyon ritkán" vagy „inkább ritkán" tapasztaltak, míg a brit és a svéd vállalkozások külföldi nemfizetést tapasztaltak „nagyon ritkán".

Egyre több a fizetésképtelen cég

Mind a belföldi, mind a külföldi fizetésképtelenség növekedett 2008/2009 telén az előző év hasonló időszakához képest a vizsgált piacokon. Ez ellentétben áll a külföldi nemfizetésben tapasztalható csökkenéssel és az emelkedő-csökkenő belföldi fizetésképtelenséggel 2008 nyarához viszonyítva.

A skandináv államok rendelkeznek a legjobb fizetési szokásokkal a nemzetközi üzleti partnerek szerint. A dán és svéd vállalatok fizetési morálját a nemzetközi üzleti partnereik átlagosan 70%-a minősítette jónak, nagyon jónak vagy kiválónak. Az olaszok fizetési szokásait a nemzetközi ügyfelek 62%-a, a spanyolok szokásait a megkérdezett nemzetközi partnerek 56%-a értékelte „gyengének" vagy „közepesnek".

Van, aki nem is védekezik

A vizsgált európai vállalatoknak országonként csak 56-70%-a tesz lépéseket annak érdekében, hogy megvédjék magukat a nemfizetésből eredő kockázatok ellen. A leginkább védettek (70%) a brit cégek, míg a dán vállalatok mindössze 56%-a tartja a védekezést fontosnak. A megkérdezettek 45%-a az előrefizetés eszközét használja védekezésként, 35%-uk pedig a hitelbiztosítást.

A cash flow, az értékesítés volumene és a finanszírozás mértéke azok a tényezők, amelyekről a megkérdezettek úgy gondolják, hogy a legnagyobb hatással vannak az ügyfeleik fizetőképességére a jelen gazdasági helyzetben.

„Bár a globális gazdasági hanyatlás világszerte negatívan befolyásolta a fizetési szokásokat, ez a hatás országról országra változik" - magyarázta a felmérést Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepének vezetője. „A vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy megértsék és professzionálisan értékeljék a fizetési környezetet, illetve a különböző hitelezési kockázatokat, mivel egy tévedés komoly cash flow problémákhoz vezethet."

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo