Ne lepődjünk meg, ha később jutunk a pénzünkhöz

Kevésbé pozitívra értékelték az európai vállalatok a belföldi és külföldi üzleti partnereik fizetési szokásait 2009 első felében, mint 2008 nyarán, és maguk is negatív értékelést kaptak a nemzetközi üzletfeleiktől - ez derül ki az Atradius legújabb, fizetési morált vizsgáló felméréséből. Az európai célpiacok fizetési környezete nagymértékben befolyásolja a magyar export lehetőségeit is.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az „Atradius Fizetési Szokások Barométer" felmérésjelentős különbségeket térképezett fel az országok fizetési feltételeiben. A német vállalatok állapítják meg a legrövidebb fizetési határidőt, átlagosan 24 napot, őket követik a svéd cégek 30 nappal. A leghosszabb fizetési határidőt, 75 napot a vizsgált országok közül a spanyol vállalatok állapítanak meg, Olaszországban ez a szám 67 nap.

A felmérés szerint a dél-európai országok rendelkeznek a legrosszabb fizetési szokásokkal. Olaszország (a megkérdezettek 76%-a), Franciaország (74%) és Spanyolország (64%) válaszadói a belföldi fizetési morált „gyengének" vagy „közepesnek" értékelték. Ezzel szemben Svédország és Dánia (62%-a válaszadóknak mindkét országban) vállalatai szerint a belföldi fizetési feltételek „jók", „nagyon jók" vagy „kiválóak".

 

A belföldi fizetési időtartam emelkedett a vizsgált országok felében 2008 nyarához képest, de - Belgium kivételével - nem haladja meg a 2007/2008 telén mért átlagot. A 2008 nyarán mért adatokhoz viszonyítva a belföldi fizetési időtartam Spanyolországban 14 nappal nőtt (átlagosan 80 nap a 2008 nyarán mért 66 naphoz képest), míg Olaszországban 6 nappal rövidebb lett (átlagosan 78 nap a 2008 nyarán mért 84 naphoz képest). 2008-hoz viszonyítva a belföldi fizetési késedelmek viszont csökkentek. A brit, a spanyol és a svéd cégek például „nagyon ritkán" vagy „inkább ritkán" tapasztaltak belföldi fizetési késedelmet, és „nagyon ritkán" belföldi nem-fizetést 2008 nyarához képest.  

A tanulmányról
Az „Atradius Fizetési Szokások Barométer” felmérés során 1.800 vállalatot kérdeztek meg 2009 első két hónapjában kilenc európai országban (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország és Svédország). Ezekbe az országokba irányul a magyar export nagy része. A teljes tanulmány innen tölthető le (angol nyelven).

Biztonságosabb a külföldi munka?

A felmérés szerint a vizsgált országok vállalatai általában jobbra értékelték a külföldi fizetési szokásokat, mint a belföldieket. Nagy-Britanniában a megkérdezett vállalatok 70%-a és Svédországban a megkérdezett vállalatok 59%-a „jónak", „nagyon jónak" vagy „kiválónak" minősítette a külföldi fizetési morált, azonban Franciaországban 56% és Spanyolországban 57% tartja a külföldi fizetési szokásokat „gyengének" vagy „közepesnek". Svédország és Dánia voltak az egyedüli országok, amelyek magasabbra értékelték a belföldi fizetési morált, mint a külföldit.

Külföldi fizetési késedelmet a dán, a francia és a német cégek 2008-hoz képest „nagyon ritkán" vagy „inkább ritkán" tapasztaltak, míg a brit és a svéd vállalkozások külföldi nemfizetést tapasztaltak „nagyon ritkán".

Egyre több a fizetésképtelen cég

Mind a belföldi, mind a külföldi fizetésképtelenség növekedett 2008/2009 telén az előző év hasonló időszakához képest a vizsgált piacokon. Ez ellentétben áll a külföldi nemfizetésben tapasztalható csökkenéssel és az emelkedő-csökkenő belföldi fizetésképtelenséggel 2008 nyarához viszonyítva.

A skandináv államok rendelkeznek a legjobb fizetési szokásokkal a nemzetközi üzleti partnerek szerint. A dán és svéd vállalatok fizetési morálját a nemzetközi üzleti partnereik átlagosan 70%-a minősítette jónak, nagyon jónak vagy kiválónak. Az olaszok fizetési szokásait a nemzetközi ügyfelek 62%-a, a spanyolok szokásait a megkérdezett nemzetközi partnerek 56%-a értékelte „gyengének" vagy „közepesnek".

Van, aki nem is védekezik

A vizsgált európai vállalatoknak országonként csak 56-70%-a tesz lépéseket annak érdekében, hogy megvédjék magukat a nemfizetésből eredő kockázatok ellen. A leginkább védettek (70%) a brit cégek, míg a dán vállalatok mindössze 56%-a tartja a védekezést fontosnak. A megkérdezettek 45%-a az előrefizetés eszközét használja védekezésként, 35%-uk pedig a hitelbiztosítást.

A cash flow, az értékesítés volumene és a finanszírozás mértéke azok a tényezők, amelyekről a megkérdezettek úgy gondolják, hogy a legnagyobb hatással vannak az ügyfeleik fizetőképességére a jelen gazdasági helyzetben.

„Bár a globális gazdasági hanyatlás világszerte negatívan befolyásolta a fizetési szokásokat, ez a hatás országról országra változik" - magyarázta a felmérést Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepének vezetője. „A vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy megértsék és professzionálisan értékeljék a fizetési környezetet, illetve a különböző hitelezési kockázatokat, mivel egy tévedés komoly cash flow problémákhoz vezethet."

Véleményvezér

Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta

Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta 

Argentína teljesen más modellt választ, mint Magyarország.
Magyarország jobban teljesít, ja mégsem

Magyarország jobban teljesít, ja mégsem 

Valami újat kellene végre kitalálniuk a magyar országvezetőknek.
Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott 

Bérharc az egészségügyben.
Teljes bukta a kormány családbarát programja

Teljes bukta a kormány családbarát programja 

Nem vagyunk képesek még a társadalom reprodukálására sem.
Budapesten van a legtöbb orosz kém

Budapesten van a legtöbb orosz kém 

Több mint félszáz orosz kém dolgozik Magyarországon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo